Miként találkozik egy zenetörténész és a fuvolaművész, és vajon hogyan tudnak együtt gondolkodni? Hogyan köti össze őket Dohnányi Ernő zeneszerző, aki élete végén szentelt figyelmet erre a hangszerre, és mindössze két rövid kompoziciót írt fuvolára? Milyen szerepet tölthetnek be ezek egy fuvolista repertoárjában, illetve a magyar zenetörténetben? Hogyan alakult egyáltalán a magyar fuvola története az elmúlt kétszáz évben?
A legújabb epizódban vendégünk Kusz Veronika zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteményének kurátora, az MTA Zenetudományi Bizottságának titkára, valamint Szilágyi Szabolcs hangszeres előadóművész, a Concerto Budapest tagja, a Budapesti Fuvola Akadémia alapítója és művészeti vezetője, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar óraadó fuvolatanára, illetve az amerikai William S. Haynes Co. által támogatott művész.
Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus volt, Kodály és Bartók kortársa. Dohnányi 1944-ben hagyta el Magyarországot, majd 1949-ben az Egyesült Államokban talált végül új otthonra és megélhetésre – a tallahassee-i Florida State University (Floridai Állami Egyetem) zongora- és zeneszerzés professzoraként. A zeneszerző halála után mostohaunokája, Dr. Sean E. McGlynn a hagyaték legjelentősebb részét az egyetemen helyezte letétbe, majd a nagy mennyiségű forrásanyagot teljes egészében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának ajándékozta. A vendégeink közös munkáját és kutatását Dohnányi Ernő utolsó két nyomtatásban megjelent fuvola darabja inspirálta: No. 1, Aria, illetve No. 2, Passacaglia. Ezek viszonylag ritkán játszott művek és technikailag is nagyon nehéz és komplex daraboknak számítanak.
Ezen közös munka folytatásának tekinthető a Párhuzamos életek - egy Bartók−Dohnányi fuvola−zongora-program elméleti háttere című esszé is, amelyben a szerzők arra keresték a választ, hogy miért bántak oly mostohán a 19. század zenei óriásai az igen nagy szólórepertoárral rendelkező fuvolával, s hogy miképp befolyásolhatta ez Bartók és Dohnányi attitűdjét.
https://abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok/3565-glossza-49-parhuzamos-eletek-egy-zenetortenesz-es-egy-fuvolamuvesz-kozos-munkaja#sigProIdfc5fb7800f
Az esszé több külföldi publikáció mellett 2022 decemberében megjelentabban a hiánypótló esszégyűjteményben is, ami a magyar fuvolakultúra évszázados történéseit próbálta feltérképezni és rendszerbe foglalni. A kötet két elhivatott fuvolaművész, Czeloth-Csetényi Gyula és Szilágyi Szabolcs kezdeményezésére jött létre. Ebben többek között arra keresték a választ, honnan jön és merre tart a magyar fuvolaművészet, valamint milyen sajátosságok különböztetik meg a világ más tájainak fuvolaművészetétől.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza negyvenkilencedik adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
