Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.
Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.
Miért szaporodtak meg az utóbbi időben az emlékezeti konfliktusok és egyúttal a felállított emlékművek, szobrok, szimbolikus jelek a köztereken? Mennyire kíséri ezeket társadalmi megegyezés és milyen szerep jut ebben az államnak? Milyen emlékezetháborúk zajlanak térségünkben az expanzív nemzetépítések mellett? Miképp befolyásolja ezt a napjainkban is zajló ukrán-orosz háború? Ezek azok a fő kérdések, amelyek mentén a Glossza 21. adása haladt, aminek vendégei Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint Romsics Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa voltak.
Miért szaporodtak meg az utóbbi időben az emlékezeti konfliktusok és egyúttal a felállított emlékművek, szobrok, szimbolikus jelek a köztereken? Mennyire kíséri ezeket társadalmi megegyezés és milyen szerep jut ebben az államnak? Milyen emlékezetháborúk zajlanak térségünkben az expanzív nemzetépítések mellett? Miképp befolyásolja ezt a napjainkban is zajló ukrán-orosz háború? Ezek azok a fő kérdések, amelyek mentén a Glossza 21. adása haladt, aminek vendégei Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint Romsics Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa voltak.
Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát.
Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát.
Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.
Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.
Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.
Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.