Hírek

Huszárok, határok, családok. A franciaországi magyar katonai emigráció az ancien regime korában (1692–1789) címmel megjelent Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója új kötete. A 18. századi franciaországi magyar katonai emigráció tör­ténetét összefoglaló, több évtizedes kutatások eredményeként napvilágot látott kötet elsősorban egy jellegzetesen magyar ka­tonai csapatnem, a huszárság francia földön való megjelenését mutatja be.

Milyen kérdésekkel foglalkoznak a filozófusok? Hogyan közelítenek meg egy-egy problémát, és miként ütköztetik az érveket? A Katt(anj) a tudományra videósorozatának legújabb epizódjában a BTK Filozófiai Intézet kutatásaival ismerkedhetünk meg.

Megjelent a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport legújabb kötete Születés és anyaság a régi Magyarországon. 16. század – 20. század eleje címmel. A 448 oldalas, illusztrált könyvet Krász Lilla, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatója írta és szerkesztette. 

2023. június 27–29. között Periodicals and Belonging [Periodikák és hovatartozás] címmel rendezték meg az ESPRIt (European Society for Periodical Research / Európai Periodikakutató Társaság) tizenegyedik konferenciáját, ezúttal Leedsben (Egyesült Királyság) a Leeds Beckett University és a University of Central Lancashire közreműködésével.

Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Árpád-házi Szent Kinga alakjáról szóló kultúrtörténeti monográfiája a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet Szent Kinga történelmi alakjának és a személyéhez fűződő kultúrtörténeti hagyományoknak első átfogó jellegű és tudományos igényű magyar nyelvű feldolgozása, amely régi adósságot törleszt a magyar szentek kutatásában.

2023. június 30-án 17 órai kezdettel mutatta be A csákvári kastély és parkja című könyvet a szerző, Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet kutatóprofesszora és beszélgetőtársa, az esemény szervezője Tóth Árpádné a Csákvár Emlékházban. 

A bánffyhunyadi Kalotaszegi Magyar Napokon, 2023. július 14-én kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve mutatták be  Balogh Balázs és Fülemile Ágnes Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen (Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól) című, frissen megjelent könyvét.

Régi magyar bibliofilek nyomában. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel megjelent Mikó Árpád, a BTK Művészettörténei Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója kétkötetes műve. 

Az irodalom rejtett hálózatai című blogsorozat zárócikkében egy egyre fejlődő, bővülő adatbázist mutatott be a Katt(anj) a tudományra! projekt honlapján. A térképes vizualizációban a Wikidatán található magyar nemzetiségű írók, költők, szerkesztők, fordítók és irodalomtörténészek szerepelnek születésük helye szerint. 

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatója Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert.

Végéhez közeledik a régészeti kutatás terepi része a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor ma álló barokk rendházának déli udvarán. A Királyok, szentek, monostorok kutatási program tavaszi, pannonhalmi régészeti kutatásai után az ásatási munkák a bakonybéli bencés monostor területén folytatódtak Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE Régészettudományi Tanszéke oktatójának vezetésével.

A hosszú reformáció jegyében. Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig címmel a BTK Irodalomtudományi Intézet kiadásában megjelent a Humanizmus és Reformáció sorozat 41. kötete.