A „Királyok, szentek, monostorok” multidiszciplináris kutatási program keretében végzett régészeti kutatások a tihanyi altemplom 2021-es, a bakonybéli monostor udvara 2022-es munkálatai után 2023-ra Pannonhalmára értek. A korai királyi alapítású monostorok kutatása az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinációjában valósul meg.
Megjelent a Történelmi Szemle 2023. évi első száma Somogyi Éva, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutató professor emeritusa tiszteletére. A folyóirat legújabb számának tartalomjegyzéke itt olvasható.
A lapszám bemutatójára május 9-én kerül sor 16 órától.
Gulyás Balázs orvost, neurobiológust nevezte ki a miniszterelnök az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének 2023. május 1-jei hatállyal.
Gulyás Balázs 42 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Kutatóként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a kinevezési okirat átadásakor a Karmelita kolostorban.
Intézeteinket bemutató első kisfilmünkben a BTK Művészettörténeti Intézet gyűjteményeit, kutatásait, a középkori kőtáblákba vésett sírfeliratokat, a Magyar Tudományos Akadémia palotájában sorakozó történeti képeket, a Weöres Sándor Bóbitájához készített különleges illusztrációkat, valamint a pszichiátriai betegek alkotásait is megnézzük.
A szakáll, a név, a kapcsolat és ami ezekből következik: vallásváltások és keresztszülői kapcsolatok a 19. század eleji Habsburg Monarchiában címmel megjelent Az irodalom rejtett hálózatai projekt szerzőinek, Tamás Máténak, Maróthy Szilviának és Minkó Mihálynak legújabb posztja a BTK Katt(anj) a tudományra! honlapján.
Ferenc pápa apostoli látogatásának harmadik napján, 2023. április 30-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a magyar tudományos és kulturális élet képviselőivel találkozott. A rendezvényen a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot Molnár Antal tudományos főigazgató-helyettes, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja képviselte.
Mióta 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja támogatásával a BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán megszületett a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, minden évben ősszel, a Magyar Tudomány Ünnepe novemberi rendezvénysorozata keretében kamarakonferenciára kerül sor a Zenetudományi Intézetben.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete 2023. április 28-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként „Sapkát viselnek” – a nyolcvanas évek underground kultúrája címmel konferenciát rendezett a Budapest Brand Zrt. és a Lumen Kávézó támogatásával.
Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából 2023. április 28-án különleges ajándékokat adott át a Szentatyának Novák Katalin köztársasági elnök. Ezek közé óriási megtiszteltetésre bekerült Tóth Endre angol nyelvű monográfiája a magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről, amelyet a BTK Történettudományi Intézet két munkatársának tanulmánya gazdagít.
A Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlésén, 2023. május 8-án Akadémiai Díjat adtak át Molnár Antal, az MTA doktora, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója részére.
A BTK Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Schweininger Péter, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729–1848 című kötete a Magyar Családtörténetek: Tanulmányok sorozat 9. részeként.
Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum történész muzeológusa Brandenburgi Katalin és Bethlen Gábor házassága kapcsán azt mutatja be a Családtörténetek blogon, hogy milyen szerepet töltött be a zene az erdélyi fejedelmi udvarban, és milyen volt a fiatal leányok kedvelt hangszere, a virginál.