Hírek

Az irodalom rejtett hálózatai projekt szerzői, Maróthy Szilvia és Minkó Mihály legújabb posztja a BTK Katt(anj) a tudományra! honlapján térképes vizualizációk segítségével mutatja meg, milyen versek, verskötetek kapcsolódnak az egyes településekhez, ahol Petőfi Sándor járt és a helyszínek miként őrzik nevét, szellemét.

A harmadik szirén – Zrínyi Miklós költészete című monográfiájáért Artisjus-díjat kapott Bene Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A kötet Zrínyi költészetének átfogó értelmezésére vállalkozik. Szempontja a történeti poétika: az Adriai tengernek Syrenaiát a korabeli költői iskolák vitáinak kontextusában mutatja be.

Megjelent a Világtörténet 2023. évi 1. száma. A folyóirat jelen számát a latin-amerikai térség 19–20. századi története vizsgálatának szenteli. Az írások felölelik a kultúra, a vallás és a politika területét, rámutatva a hatalmas területű régió fejlődésének sajátosságaira. A szám szerkesztője Horváth Emőke.

2023. május 17–20. között Congresso Dantesco Internazionale ALMA DANTE 2023 címmel nemzetközi Dante-konferenciát rendeztek Ravennában, amelyen előadóként vett részt Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos segédmunkatársa.

A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában és Gombos László, az intézet  Zenetörténeti Múzeumának tudományos munkatársa szerkesztésében megjelent a Hangszer vagy műtárgy?Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről című, 128 oldalas, illusztrált kötet.

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója és Fülemile Ágnes, a BTK NTI Történeti Néprajzi Osztályának vezetője az Amerikai Egyesült Államokba utazott a New York-i székhelyű Réka Darida Foundation (RDF) meghívására. 

Az MTA Lendület Programjának keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Kiss Viktória Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatbázis (Kr. e. 2500–1500) című, valamint Szilágyi Emőke Rita Humanista kánonok és identitások a Magyar Királyságban 1450–1630 című pályázata nyert támogatást.

Mit csinál egy archeogenetikus? Miként lehet kinyerni és láthatóvá tenni a DNS-t? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt? Az Archeogenomikai Intézet bemutatásakor ilyen és ehhez hasonló kérdések nyomába eredtünk. 

Milyen témákat kutatnak a néprajzosok, hogyan dokumentálják azokat, és vajon miként kerülnek az intézet adattárába a gyűjtések során felhalmozódó dokumentumok? Intézeteinket bemutató harmadik kisfilmünkben a BTK Néprajztudományi Intézet kutatásairól lesz szó, a hagyományos ökológiai tudás megismerésétől a paraszti kultúra kutatásán át a Diószegi Vilmos és Teleki Sámuel nyomába induló tudományos expedíciókig.

A Szekszárdon 2011-ben alakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) immár XI. nemzetközi és interdiszciplináris konferenciáját rendezte 2023. június 1-én Pécsett és 2023. június 2-án Szekszárdon.

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet és a Gondolat Kiadó közös kiadásában megjelent az Ergo könyvsorozat újabb kötete, amelyet Mester Béla és Mészáros András szerkesztettek. A magyar filozófia történetírása. Módszertan és kutatói gyakorlat című kötetben a BTK Filozófiai Intézet több munkatársának tanulmányai is megtalálhatók. 

Tallián Tibor, a BTK Zenetudományi Intézet volt igazgatója, professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2022. decemberében megtartotta Kodály és a zenetörténet című akadémiai székfoglalóját, amelyről a videófelvétel már elérhető az MTA YouTube-csatornáján.