Hírek

A 2023. júniusában megtartott tisztújító szavazásokon a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökévé választották Borsos Balázst, az MTA levelező tagját, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóhelyettesét és kutatóprofesszorát; valamint a MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnökévé választották a BTK Régészeti Intézet korábbi igazgatóját, kutatóprofesszorát, Benkő Elek akadémikust.

2023. június 27–29. között Periodicals and Belonging [Periodikák és hovatartozás] címmel rendezték meg az ESPRIt (European Society for Periodical Research / Európai Periodikakutató Társaság) tizenegyedik konferenciáját, ezúttal Leedsben (Egyesült Királyság) a Leeds Beckett University és a University of Central Lancashire közreműködésével.

Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Árpád-házi Szent Kinga alakjáról szóló kultúrtörténeti monográfiája a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet Szent Kinga történelmi alakjának és a személyéhez fűződő kultúrtörténeti hagyományoknak első átfogó jellegű és tudományos igényű magyar nyelvű feldolgozása, amely régi adósságot törleszt a magyar szentek kutatásában.

Kallimakhosz himnuszai. Néró korának irodalma. III. Alexandrosz makedón király alakját megörökítő történetírói munkák. A Moravcsik Gyula Intézetben elsősorban az antikvitás írott örökségének kutatásával, szöveges emlékeinek feltárásával, feldolgozásával foglalkoznak. Az utolsó epizódunkban az itt zajló kutatásokba pillanthatunk be.

A bánffyhunyadi Kalotaszegi Magyar Napokon, 2023. július 14-én kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve mutatták be  Balogh Balázs és Fülemile Ágnes Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen (Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól) című, frissen megjelent könyvét.

Régi magyar bibliofilek nyomában. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel megjelent Mikó Árpád, a BTK Művészettörténei Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója kétkötetes műve. 

2023. június 1–2-án ismét megrendezték az ELTE-n a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A kétnapos eseményen részt vett Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa is: Szilágyi Zsolt (BTK Néprajztudományi Intézet), valamint Bácsatyai Dániel és Tringli István (BTK Történettudományi Intézet).

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatója Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert.

Végéhez közeledik a régészeti kutatás terepi része a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor ma álló barokk rendházának déli udvarán. A Királyok, szentek, monostorok kutatási program tavaszi, pannonhalmi régészeti kutatásai után az ásatási munkák a bakonybéli bencés monostor területén folytatódtak Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE Régészettudományi Tanszéke oktatójának vezetésével.

Huszárok, határok, családok. A franciaországi magyar katonai emigráció az ancien regime korában (1692–1789) címmel megjelent Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója új kötete. A 18. századi franciaországi magyar katonai emigráció tör­ténetét összefoglaló, több évtizedes kutatások eredményeként napvilágot látott kötet elsősorban egy jellegzetesen magyar ka­tonai csapatnem, a huszárság francia földön való megjelenését mutatja be.

Milyen kérdésekkel foglalkoznak a filozófusok? Hogyan közelítenek meg egy-egy problémát, és miként ütköztetik az érveket? A Katt(anj) a tudományra videósorozatának legújabb epizódjában a BTK Filozófiai Intézet kutatásaival ismerkedhetünk meg.

Megjelent a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport legújabb kötete Születés és anyaság a régi Magyarországon. 16. század – 20. század eleje címmel. A 448 oldalas, illusztrált könyvet Krász Lilla, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatója írta és szerkesztette.