Hírek

2022. szeptember 15-én elhunyt Frank Tibor professzor, akadémikus, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának elnöke, a Századok főszerkesztője. Halálával a magyar és nemzetközi történetírás, felsőoktatás, filológia, anglisztika és amerikanisztika és általában a haladó gondolkodás pótolhatatlan veszteséget szenvedett – írta honlapján az ELTE Bölcsészettudományi Kara.

Megjelenet az Aranybulla 800 sorozat új írása Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora tollából A politikatörténeti háttér címmel.

Horvát nyelven, de magyar történész tollából jelent meg a zágrábi Horvát Történeti Intézet Biblioteka Hrvatska povjesnica. Monografije i studije [Horvát Történeti Könyvtár. Monográfiák és tanulmányok] sorozatának legújabb kötete: Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója Zagrebačka biskupija i osmanska Slavonija u 17. stoljeću – Uloga Katoličke crkve u teritorijalnoj integraciji kontinentalne Hrvatske című könyve. A 225 oldalas kiadvány a zágrábi egyházmegye és az oszmán uralom alatti Szlavónia 17. századi történetét ismerteti, valamint feltárja a katolikus egyház szerepét a kontinentális Horvátország területi integrációjában.

Mosaburg/Zalavár-Vársziget tervszerű régészeti kutatása idén, 2022-ben a lelőhely legösszetettebb múltú, és a későbbi beavatkozásoktól leginkább bolygatott déli harmadán, különösen nehéz körülmények között zajlott. A BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében, Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes vezetésével folytatott munkálatok a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást.

2022. augusztus 31. és szeptember 3. között – 146 év után először – Budapest adott otthont az egyik legrangosabb nemzetközi régészeti konferenciának. A hatvan ország csaknem tizenötezer régészét tömörítő EAA (European Association of Archaeologists/Európai Régészek Szövetsége), amelynek jelenlegi elnöke Bánffy Eszter, a frankfurti székhelyű DAI Römisch-Germanische Kommission főigazgatója, a BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, minden évben más európai nagyvárosban rendezi meg éves találkozóját.

A napokban jelent meg a bloomingtoni Indiana University tanára és a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Borhi Lászlónak A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci kommunista diktatúrákban 1944–1953 című munkája. A Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat legújabb darabja az egyén és a hatalom viszonyát vizsgálja a nácizmus és a sztálinista terror éveiben. A szerző legújabb kötetének címnegyede itt, tartalomjegyzéke itt tekinthető meg. A szerző bevezető tanulmánya itt olvasható. 

2022. szeptember 30-án, pénteken kerül sor Bölcsészet sokszínűen – Kutatók Éjszakája a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban című rendezvényünkre. A részletes program elérhető a Katt(anj) a tudományra projekt honlapján, illetve a Kutatók Éjszakája hivatalos oldalán. A program Facebook-eseménye itt található. A legtöbb rendezvény előzetes regisztráció nélkül látogatható, viszont néhány program regisztrációhoz kötött, amely a hivatalos honlapon keresztül érhető el. A rendezvény koncerttel, Beck Zoltán és Grecsó Krisztián zenés irodalmi pódiumestjével zárul. 

Kollár Zsuzsanna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar doktorjelöltje és a Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana „Lendület”Kutatócsoport tagja a Családtörténetek című blogon megjelent cikkében azt mutatja be, hogyan szállt apáról fiúra a Teleki családban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának eszméje. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának ötödik része már elérhető YouTube-csatornánkon is. A Penna – az élő bölcsészet magazinja 2022. december végéig négyhetente jelenik meg az M5 televíziós csatornán.

Az MTA BTK „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport paraszti egodokumentum-gyűjtő munkacsoportja (Adamecz Szilvia, Csikós Gábor, Ispán Ágota Lídia, Szulovszky János) összeállította a magyar nyelven megjelent egodokumentumok annotált bibliográfiáját.  A bibliográfia jelenleg 246 tételt tartalmaz, s a tervek szerint folyamatosan bővül. Az egyes egodokumentumokban előforduló fontosabb településeket Mikle György térképen is megjelenítette.

Több mint kétszáz fős nemzetközi kutatócsoport tagjaiként magyar kutatók – az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai – is vizsgálták Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait. Hétszázhuszonhét egyén genomszintű adatait vizsgálták, amivel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni. A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása lehet a „Déli ív” ősi civilizációinak.

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2022. augusztus 25. és 27. között, Vácott megrendezett konferenciáján Huhák Heléna, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa nyerte el a Benda Gyula-díjat Agitátorok című munkájával. A díjazott tiszteletére Gyáni Gábor akadémikus, a BTK Történettudományi Intézet kutató professor emeritusa mondott köszöntőt, amelyet az alábbiakban olvashatnak: