Bódai Dalma, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa “… ezüstben foglalt aranyos griff köröm, mellyen méltóságos gróff Eszterhás familia czímere vagyon…”. Műkincsek az esterházy-család történetének szolgálatában című cikkében az Esterházy-kincstárban található “griff köröm” családi titkait járja körül a Családtörténetek című blogon. Eközben arra is fényt derít, hogy miként színlelte Esterházy Pál a 17. század közepén kötődését az angol uralkodóházhoz. A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.
Megjelent a Táj, ember, tudás – zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet irodalmába című szöveg- és tanulmánygyűjtemény folytatásaként a Tájátalakítás, járványok, vizek, birodalmak – zöldtörténelem című kötet, mely további tanulmányokat tartalmaz a környezettörténet irodalmából. A kötetben közölt tizenkét írás a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozatot gazdagítja, és az első kötethez képest nagyobb hangsúlyt fektet a politikumra. A szerkesztők – Balogh Róbert, Bodovics Éva, Demeter Gábor, Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika és Vadas András – bevezetője itt olvasható, a tartalomjegyzék pedig itt tekinthető meg.
Az Indiana University Press kiadásában 2021-ben látott napvilágot a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza angol nyelvű monográfiája. A Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet amerikai bemutatóját 2022. szeptember 20-án tartották Bloomingtonban, az Indiana Universityn, ahol Pálffy Géza bevezető előadása után Charles Ingrao és Kaya Şahin professzorok, a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom szakértői mutatták be a kiadványt – mindketten hiánypótló, komplex szemléletű alapmunkának nevezve azt.
2022. szeptember 30-án a Katt(anj) a tudományra! projektnek köszönhetően megnyitotta kapuit a Kutatók Éjszakáján a Humán Tudományok Kutatóházában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A kutatóház változatos programokkal várta az érdeklődőket: a látogatók genetikai kérdésekkel és környezeti válságokkal foglalkozó tudományos beszélgetéseken vettek részt, megismerkedtek a középkori Magyarország hétköznapjaival, megtekintették művészeti gyűjteményeinket és felfedezték az Archeogenomikai Intézet laboratóriumát. A programsorozatot szabadulószoba is színesítette, a napot pedig Grecsó Krisztián és Beck Zoltán közös zenei-irodalmi estje zárta.
2022. szeptember 23-án a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárban rendezték meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Komárom-Esztergom megyei tagozata által szervezett „a szépség fűszere és forrása – a hiba”. A hiba esztétikája az irodalomban, a művészetekben és a kultúrában című tudományos konferenciát, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának több kutatója is előadóként vett részt. A konferencia keretében adták át a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2022. évi Toldy Ferenc-díját, amelyet Szénási Zoltán, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa nyert el.
A Bergeni Egyetem és az intézményben működő Humans and materiality kutatócsoport nemzetközi régészeti konferenciát rendezett a norvégiai Bergenben 2022. szeptember 15–17. között, Human Agency and Global Challenges: Re-Centering Social Change in Archaeology címmel. A BTK Régészeti Intézet korai földművelő társadalmakat kutató munkatársai, Oross Krisztián, Jakucs János és Marton Tibor Community dynamics in 6th millennium cal BC western Hungary címmel mutatták be dél-dunántúli eredményeiket a Bryggens Museum auditórumában.
2022. szeptember 14. és 17. között került sor a Musical Interactions 1400-1650 nemzetközi zenetörténeti konferenciára Prágában, a Cseh Zenei Múzeumban, valamint a Károly Egyetem Zenetudományi Tanszékén. Az elsősorban a késő középkor és kora újkor közép-európai többszólamú zenéjét, s annak nyugat-európai modelljeit a középpontba állító konferencián a hagyományosan az egyszólamú gregorián énekanyaggal foglalkozó magyar zenei medievisztika különleges színfoltként jelent meg a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Göbölösné Gaál Eszter jóvoltából.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának ünnepélyes díjátadására 2022. szeptember 29-én, csütörtökön került sor az MTA Székházában. A rendezvényen köszöntötték a 2022-ben megalakult tizenkilenc új Lendület-kutatócsoport vezetőit, közöttük Horváth Sándort, a BTK Történettudományi Intézet osztályvezetőjét, tudományos főmunkatársát is, akinek Munka, társadalom és politika: munkahelyi kultúrák a szocializmus magyar modelljében – összehasonlító elemzés című pályázata nyert támogatást.
Mit lehet tudni a 16. századi betűművészekről, kalligráfusokról? Miről mesélnek a középkori gazdaságtörténeti kutatások eredményeit bemutató kiállítás tablói? Miként lehet a természetet emberi közreműködéssel védeni és megőrizni? Hogyan interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hatodik részében, amely már elérhető YouTube-csatornánkon is.
Hogyan válik a mindennapi élet a hatalom eszközévé? Hogyan lesznek a hétköznapi élet látszólag ártatlan területei az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenségek fenntartásának forrásaivá? Ezek a nyugtalanító kérdések adják Apor Péter, a BTK Történettudományi Intézet főmunkatársa A hétköznapi hatalom – Politikai nyelv, szaktudás, társadalmi cselekvés című kötetének témáját. A Magyar Történemi Emlékek – Értekezések-sorozatban nemrég megjelent kötet tartalomjegyzéke itt, a szerző kötethez írt bevezető sorai pedig itt olvashatók.
2022. szeptember 24-én, Martinkó András születésének 110. évfordulója alkalmából kettős díjátadó ünnepséget rendezett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 25 éve alapított Martinkó András-díjának kuratóriuma. A díjat 2020-ban megjelent Egy alkalmi színmű mediális meghatározottságának vizsgálata. Az Árpád ébredése ősbemutatójának ismeretlen jelmezjegyzéke című tanulmányáért Szalisznyó Lilla érdemelte ki, 2021-es teljesítménye alapján pedig Domokos Mariann vehette át A folklorisztika szövegfogalmai és textológiai gyakorlata című tanulmányáért.
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, írja az mta.hu. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Bolyai-emléklapot vett át Bernáth László, és Bolyai-ösztöndíjban részesült Draskóczy Eszter, Gulyás Borbála, Huhák Heléna, Koloh Gábor és Tóth Gergely. A rendezvényről videós összefoglaló is készült, amely megtekinthető az MTA YouTube-csatornáján.