Megjelent Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója új kötete A magyarországi obszerváns ferencesek formulagyűjteményei (kb. 1451–kb. 1554) címmel. A latin nyelvű források német nyelvű bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel láttak napvilágot a római Analecta Franciscana sorozat részeként. A kiadvány a magyarországi obszerváns ferences vikária, majd 1517-től provincia 16. század első felében összeállított formuláskönyveinek, pontosabban két teljes formuláskönyvnek és két kisebb formulagyűjteménynek, összesen 878 iratnak a kiadását tartalmazza.
Nagyon komoly teljesítménynek számít, hogy egy intézményből két kutató is nyerjen az Európai Kutatási Tanács (European Research Council/ERC) legrangosabb pályázatán, az pedig különösen, hogy ezt a sikert közép-európai történészek érjék el. Fejérdy András tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes és Kármán Gábor tudományos főmunkatárs, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének két kutatója Magyarországon kategóriájukban egyedüliként részesültek az ERC Consolidator Grantjében.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaihoz | Kedves Kollégák!
Ukrajna megtámadása és az ebből fakadó orosz–ukrán fegyveres konfliktus, alig negyedszázad békés időszak után, ismét elhozta a háborút az európai kontinensre. Akárcsak a délszláv háború, ez a pusztító eseménysorozat is határaink mellett zajlik, magyarok által lakott területeket is érint, ismét ráirányítva a figyelmet Magyarország határhelyzetére, az ebből adódó veszélyekre és felelősségre.
Mint minden hasonló szükséghelyzetben, most is felmerül az intézmények és az egyének lehetősége és kötelessége a bajba jutott embertársaink megsegítésében. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben összehangoltan koordinálja a kutatóhelyek részéről a kutatóhelyvezetőkön keresztül érkező támogatásokat. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak – ahogy a magyar tudományosság teljességének – hagyományosan szoros, szakmai és baráti kapcsolatai vannak az ukrajnai magyar és ukrán tudósokkal, számos bilaterális és európai együttműködés formálódott az elmúlt évtizedekben. Éppen emiatt több kollégánk keresett meg minket az elmúlt napokban, akik ukrajnai munkatársaik és barátjaik sorsáért aggódtak, és a segítség lehetőségét tudakolták.
Megjelent a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila akadémikus The Golden Bull of Hungary című munkája az Arpadiana sorozat kilencedik köteteként. A könyv a II. András magyar király által kihirdetett Aranybulla (1222) hátteréül szolgáló reformpolitikát, megszületésének körülményeit, az 1231. évi megújításához vezető eseményeket, valamint középkori utóéletét elemzi.
2022. március 8-10-e között Magyarország díszvendégként (fókuszországként) vett részt a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium támogatásával és a Török Könyvkiadói Szövetség által szervezett 7. Istanbul Fellowship programon, melyhez a több mint 100 török kiadó mellett a 72 országból 555 kiadó csatlakozott offline és online formában. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambul koordinálásával a helyszíni magyar stand kínálata mellett a magyar könyvkultúra képviselői, kiadók, irodalmi szervezetek és a Petőfi Kulturális Ügynökség képviselőin túl főigazgatói szinten képviseltette megát az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, hazánk legnagyobb tudományos kiadója is.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán 2015-ben alapított Erdődy Edit-díjat 2022-ben Sári B. László nyerte el Mi jön a posztmondernre? Változatok a posztmodern utáni amerikai fikciós prózára című könyvéért (Balassi Kiadó, Budapest, 2021). Az Erdődy Edit születésnapja alkalmából odaítélt díj ünnepélyes átadását 2022. február 22-én rendezték meg a BTK Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Major Ágnes mondott laudációt.
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült.
A II. András király által 1222-ben kiadott Aranybulláról az a kép él a történeti köztudatban, hogy a törvény kiadását a király politikáját, mindenekelőtt szertelen túlzásokba eső birtokadományozásait ellenzők által kirobbantott mozgalom kényszerítette rá a királyra. A mozgalom élén az 1204-ben elhunyt Imre király háttérbe szorított egykori bizalmasai álltak, tömegeit pedig zömmel a függetlenségüket féltő szabad kisbirtokosok biztosították, de számíthatott a mozgalom az egyház támogatására is, mely a király politikájának számos elemét helytelenítette.
A kép több mint száz évvel ezelőtt megjelent történetírói munkákon alapul, melyek valóban úttörő jellegűek voltak a maguk idejében. Az utóbbi másfél évtized kutatásai ugyanakkor olyan eredményeket hoztak felszínre, melyek kiegészítik, pontosítják vagy éppen cáfolják a korábbi elképzeléseket. Ezeket ismerteti írásaiban Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora az Aranybulla kiadása 800. évfordulójának évében hónapról hónapra jelentkező, az intézet Középkori osztálya által útjára indított sorozatban, amelynek eddig két része jelent meg.
A 19. és 20. századi magyar zeneélet emlékeit, közöttük Dohnányi Ernő három értékes kéziratát, fotókat, hangfelvételeket, leveleket és plakátokat is tartalmaz az a gyűjtemény, amelynek átadásáról a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke írt alá megállapodást Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve az ELKH részéről Balogh Balázzsal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával az MTA Székházban. Az Akadémiánál letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását az MTA Lendület Programjának keretében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban végzik.
A színek mestere - Bartha László festőművész és illusztrátor levelezéséből címmel megjelent a BTK Művészettörténeti Intézet legújabb kiadványa Dudás Barbara szerkesztésében. A 320 oldalas, 57 oldal fekete-fehér és színes képmellékletet tartalmazó könyv megvásárolható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont könyvesboltjában (Penna Bölcsész Könyvesbolt).
Milyen kutatásokat végeznek a BTK újonnan alapított Archeogenomikai Intézetének munkatársai? Hogyan folyik a munka a laboratóriumban? Milyen szerepet tölt be a bioinformatika a kutatásokban? Milyen populációgenetikai módszereket alkalmaznak a kutatók? Mit kell tudni a “HistoGenes” ERC programról? Mi a Molekuláris Antropológiai Kutatócsoport programja? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ az intézet 2021. november 30-án megtartott bemutatkozó minikonferenciája. A rendezvényen elhangzott előadásokról készült videófelvételek már elérhetők a BTK Youtube-csatornáján.
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában. A rendezvényről Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetője készített beszámolót.