Hírek

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának első része már elérhető YouTube-csatornánkon is. A Penna – az élő bölcsészet magazinja 2022. december végéig 4 hetente jelenik meg az M5 televíziós csatornán. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának első adását 2022. május 8-án, vasárnap vetíti az M5 televíziós csatorna délután 15 óra 41 perctől. (Ismétlés 2022. május 10-én, kedden 8 óra 27 perctől.) A 10 részes Penna magazin december végéig 4 hetente jelenik meg. Az első részben Balogh Balázs, a BTK főigazgatója mutatja be a kutatóközpontot, majd Bernáth László, a BTK  Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia és a morális felelősség kérdését járja körül az önvezető autók kapcsán. A félórás epizódban Perenyei Monika gyűjteményvezető, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa ismerteti a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt, amelyet az elmúlt 150 évben elmeorvosok gyarapítottak pácienseik alkotásaiból. Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója pedig Mindszenty József fegyencként töltött éveiről beszél a volt Conti utcai börtön épületében, amelynek falai között a bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása raboskodott.

Thaly Kálmán Rodostó és a bujdosók sírjai című könyvének francia fordítása nemrég jelent meg a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc gondozásában. A Márvány-tenger partján fekvő mai török város, Tekirdağ, egykori nevén Rodostó a magyar történelem egyik legismertebb külhoni emlékhelye. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai vándorlásának utolsó stációjaként híressé vált kis kikötőváros magyar nemzeti örökségünk szerves része, amely a török-magyar kapcsolatok történetének egyik felemelő időszakára emlékeztet minket. A Rodosto et les Tombes des Émigrés című kötet bemutatójára 2022. május 6-án 16 órakor kerül sor a Gül Baba Kulturális Központban.  

2022 áprilisában, részletes geofizikai felmérést követően kezdődtek meg a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor tervásatási munkálatai. A Szent Mauríciusz-monostor kertjében a Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében zajlik a feltárás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával. A projekt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szervezésében valósul meg, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével. A terepi munkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében önkéntesek is részt vesznek. Az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoznak a nagy múltú monostor maradványai a 18. században épült rendház déli udvarán nyitott szelvényekben.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több intézetének is. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa áprilisban több előadást is tartott az Egyesült Államokban. 2022. április 13-án The First Deportation of Hungarian Jews in World War II, 1941 címmel a Harriman Institute-ban a Columbia University-n adott elő New Yorkban, amelyről további részletek itt olvashatók. Az előadásról videófelvétel is készült:

2022. május 4. és 6. között került sor a REFORC tizenegyedik nemzetközi konferenciájára, amelyet idén Berlinben rendeztek meg. A konferencia a test-lélek kora újkori fogalma köté szerveződött, amelyen a Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 Lendület Kutatócsoport vezetője, Tóth Zsombor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa előadóként és a REFORC és Resilience közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként is szerepelt. Utóbbin a kelet európai reformációkutatás és a kutatási infrastruktúrák kialakításának szükségességéről beszélt.

A Magyar Tudományos Akadémia új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait 2022. május 3-án, kedden választották meg. Az Akadémikusok Gyűlése a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül az MTA rendes tagjává választotta Benkő Eleket, a BTK Régészeti Intézet kutatóprofesszorát, korábbi igazgatóját; Kecskeméti Gábort, a BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatóját és Tallián Tibor professor emeritust, a BTK Zenetudományi Intézet korábbi igazgatóját; továbbá az MTA levelező tagjává választotta Lővei Pált, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadóját. Az új akadémikusokat a választás után az Akadémia 195. közgyűlésén mutatták be.

A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetében az 1740 és 1762 között a csíksomlyói ferences diákok által előadott misztériumjátékokat olvashatjuk. Az irodalom-, színház-, művelődés- és lelkiségtörténet ezen egyedülálló forráscsoportját a 20. században szó szerinti értelemben is megóvta a csíksomlyói Szűzanya, hiszen a kegyszobor lába alatt teljes épségében fennmaradt a kézirategyüttes. A 2021 őszére megjelent két kötetnek a járványhelyzet miatt 2022. március 29-én megtartott könyvbemutatója kapcsán Kővári Réka, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötetek egyik sajtó alá rendezője ismertetőjét olvashatjuk.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén az MTA rangos elismeréseit. Az MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette Benkő Eleket, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet kutatóprofesszorát, Sándor Klárát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát és Vásáry Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritusát A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című, magiszteriális könyvük elismeréseként. A kötetet a kutatóközpontunk adta ki, a nyomdai előkészítést pedig a BTK Történettudományi Intézet Tudományos információs osztálya végezte. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának áprilisi számában Kádas István: Karddal vagy forinttal? A hadkötelezettség pénzbeli megváltása a 15. században című írását közölték.

Göteborgban tartott előadást Ady és a nyugatosok Petőfi-képéről 2022. március 17-én Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvény szervezője a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör volt, az előadásnak a Folkuniversitetet biztosított helyszínt. Az előadás – Ady szavaival – a „mennyeien nagyságos suhanc” és a „forradalmár Petőfi” kultikus képének 20. század eleji megítéléséről szólva felhívta a figyelmet Szendrey Júlia irodalmi tevékenységére is.