Hírek

A Penna – az élő bölcsészet magazinja negyedik adását 2022. július 31-én, vasárnap délután 15 óra 23 perces kezdettel vetíti, majd augusztus 1-jén, hétfőn reggel 7 órától ismétli az M5 televíziós csatorna. 
Honnan származunk és kik lehettek az őseink? Mit lehet még elmondani Trianonról, az utóhatásairól, az előzményeiről? Lehetséges az időutazás, és ha igen, mi köze lehet a filozófiához? Mi adja a Nemessányi Sámuel által készített hegedűk különlegességét? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Galavics Gézát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének senior munkatársát 2022. június 21-én kollégái, pályatársai és barátai köszöntötték a tiszteletére megjelent kötet bemutatása alkalmából az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. 

Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója 2022. június 16-án a lunéville-i kastély kápolnatermében tartott előadást Le politique vertueux. Le portrait du comte Ladislas Berchény par un conseiller du roi Stanislas (Az erényes politikus. Bercsényi László gróf pályaképe Leszczynski Szaniszló király egyik tanácsadója tollából) címmel, amelyben a katonatiszt egy lotaringiai kiadványban megjelent életrajzát elemezte.

2022 júliusában láttak napvilágot a Vidéktörténeti osztály munkájának eredményeként a Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra, valamint az Ismeretlen Alföld – A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején, továbbá német nyelven a 19. század első felében a Moson vármegyei agrárpiacosodás feltételrendszeréről szóló Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzialisierung im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte der 19. Jahrhunderts című kötetek.

A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában a Musicologia Hungarica sorozat 2. részeként jelent meg Ozsvárt Viktória, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa kötete Francia kapcsolat. Haraszti Emil (1885–1958) pályaképe címmel. A sorozat 3. kötete Kodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1946–1949) címmel látott napvilágot, a szerzője pedig Dalos Anna, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül három kutató: Dalos Anna, Hornyik Sándor és Kálmán C. György nyerte el 2021-ben a tudományos kiválóság egyik legrangosabb hazai elismerésének számító MTA doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző és eredményeiket sikeresen megvédő kutatók az MTA Székház Dísztermében 2022. június 28-án tartott ünnepségen vehették át az oklevelet. Kálmán C. Györgynek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának a Doktori Tanács sajnálatos módon csak post mortem ítélhette oda a címet.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont konzorciumi partnerként vesz részt a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium munkájában, amelynek célja, hogy intézményközi összefogásban kidolgozza a nemzeti kulturális örökség MI alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát. Mindezt úgy kívánja elérni, hogy a kifejlesztett módszertanok és eszközök, valamint a szakértői kompetenciafejlesztés piaci hasznosítására is követendő gyakorlatokat alakítson ki.

„Sokat tehet a nő a társadalomban: betölteni nem csak emberi, de honleányi kötelességeit” – Kánya Emília mint normaszegő anya című cikkében Bozsoki Petra a Családtörténetek blogon a Habsburg Birodalom első női szerkesztőjének, Kánya Emíliának pályafutását idézi meg, aki a honleányi szerep sajátos újraértelmezésével tette társadalmilag elfogadottá példátlan élethelyzetét és szokatlan döntéseit.

A Lendület – Hosszú Reformáció Kelet Európában Kutatócsoport 2022. június 14-én workshopot rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei – Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában címmel a BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.

Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 1. száma, amelynek írásai a sorsfordító történelmi események és a koncepcióváltások összefüggéseire mutatnak rá. Cikkünkben a szerkesztő, Bíró László, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Sorsfordító események és koncepcióváltások című bevezető tanulmánya alapján ismertetjük a kiadványt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának júniusi számában a kutatócsoport tagja, Kovács Enikő: Abacus, váltó, bankcsőd – Pénzváltók a középkori Európában című írását közölték.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának harmadik része már elérhető YouTube-csatornánkon is. A Penna – az élő bölcsészet magazinja 2022. december végéig négyhetente jelenik meg az M5 televíziós csatornán.