Hírek

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának második része már elérhető YouTube-csatornánkon is. A Penna – az élő bölcsészet magazinja 2022. december végéig négyhetente jelenik meg az M5 televíziós csatornán.

2022. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 19 óra 40 perctől a Duna TV-n kerül sor az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 című, a soproni népszavazást és előzményeit feldolgozó dokumentumfilm országos premierjére, illetve ezzel egy időben Sopron főterén szabadtéri vetítésére. A filmet a a FilmEver Stúdió készítette és Bárány Krisztián rendezte, éppúgy, mint a Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport megbízásából készült koronafilmet. A film szakértője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt. A film előzetese itt tekinthető meg:

2019. május 18. és 20. között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adott helyet a varsói székhelyű, European Network of Remembrance and Solidarity konferenciájának, amelyet ezúttal Cultural Pluralism and Identity in European Politics after 1945 (Kulturális pluralizmus és identitás az európai politikában 1945 után) címmel rendeztek meg. A német, román, ukrán, brit, lengyel, francia, magyar előadók között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója, Balogh Balázs angol nyelvű előadásában a kalotaszegi identitás gyökereit és átalakulását elemezte, míg Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője az Erdély-kultusz magyarországi kialakulásáról és ennek aktorairól beszélt.

A Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottsága úgy döntött, hogy szükségessé vált a szerkesztőség megfiatalítása. A bizottság új tagjai: Boreczky Anna, Granasztói Olga, Oláh Róbert, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szovák Márton és Tóth Gergely. Tovább folytatják a szerkesztői munkát Boka László, Buda Attila és Császtvay Tünde, valamint a főszerkesztő, Monok István és a társszerkesztő, Ács Pál. Farkas Gábor Farkas, Madas Edit, Rozsondai Marianne, Szelestei Nagy László és P. Vásárhelyi Judit elhagyják a szerkesztőséget, a jövőben távolabbról segítik tanácsaikkal a folyóiratot.

A Penna – az élő bölcsészet magazinja második adását 2022. június 5-én, vasárnap délután 15 óra 25 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. Az epizódot június 7-én, kedden 8 óra 28 perctől ismétli. 
Milyen érdekességeket tartogat a Tihanyi Királykripta? Hogyan vizsgálhatók a régi kódexek töredékei? Milyen módszerekkel kutatható egy ellenállás-történet, ami legtöbbször csak nagyon kevés nyomot hagy maga után? Mi vár a régészeti kutatások során előkerült leletekre? Az adásban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A Western Michigan University (Kalamazoo, Michigan, Egyesült Államok) idén online formában rendezte meg az 57. Nemzetközi Középkori Tanulmányok Kongresszusát (International Congress on Medieval Studies). A május 9. és 14. között tartott rendezvény 432 szekcióján és kerekasztal-beszélgetésén a világ számos pontjáról vettek részt középkorász kutatók, közöttük a BTK Történettudományi Intézet Középkori Osztályának tudományos munkatársai, Kádas István és Péterfi Bence (mindketten egyúttal a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport és az NKFI K 134690. projekt tagjai is).

2022. május 18–19-én a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban rendezték meg a Príbeh umenia, príbeh knihy / The Story of the Art – the Story of the Book [A művészet története – a könyv története] című nemzetközi konferenciát, ahol a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa, Papp Ingrid, Tüskés Anna és Papp Júlia is előadást tartott. A konferencián közreműködő szlovák, cseh, lengyel, román és magyar kutatók számára a tanácskozás lehetőséget nyújtott arra, hogy bemutassák legújabb kutatásaikat, és érdemi visszajelzést kapjanak. 

Megjelent az Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című tanulmánykötet műsodik, bővített kiadása. A korábbiak mellett öt új tanulmány kapott helyett benne, amelyek részben további országok (Svájc, skandináv államok) hadügyéről, részben a kor általános hadügyi változásairól (pénzügyek, lőfegyverek, taktika stb.) adnak áttekintést. A B. Szabó János és Fodor Pál szerkesztésében először 2019-ben kiadott, most megújult előszóval és bevezető tanulmánnyal napvilágot látott könyv célja az, hogy a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez kínáljon fogódzókat.

Sorsfordító címmel nyílt virtuális családtörténeti kiállítás a Múzeumok Majálisán. A vasárnaptól elérhető interaktív tárlatban 17. és 18. századi emberek sorsába bújhatnak a látogatók. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport virtuális kiállításában a 17. századi betegségek, járványok, a korai halálozás, a választás lehetősége és a Sors kereke alakítja a főszereplő életét.

Az European Society for Periodical Research (ESPRit) nemzetközi periodikakutató társaság szemináriumsorozatának keretében 2022. május 13-án Török Zsuzsa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának tudományos főmunkatársa és T. Szabó Levente, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense ismertette legújabb kutatási eredményeit. 

A május 27-én és 28-án ülésező Pápai Történettudományi Bizottság közgyűlésének tagjait fogadta Ferenc pápa szombaton délben a Vatikánban, köztük Molnár Antalt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettesét, a BTK Történettudományi Intézet igazgatóját. A pápa megnevezte a bizottság feladatát: párbeszéd és együttműködés révén tartsanak kapcsolatot a történészekkel és tudományos intézményekkel, és tanulmányozzák nemcsak az Egyház történetét, hanem az egész emberiség történetét a kereszténységgel való kétezer éves kapcsolatában.

Megjelent a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának legújabb kiadványa, a 2019 novemberi Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája tanulmánykötet első része. A Türk Attila főszerkesztésével, a Martion Opitz Kiadó gondozásában publikált, közel 700 oldalas kötet 35 dolgozatot tartalmaz a tágabb értelemben vett népvándorláskori és magyar őstörténeti kutatás témakörében. A magyar szakemberek munkáin túl kilenc olyan nemzetközi tanulmányt is magában foglal, amelyek alapvető fontosságúak a Kárpát-medence történeti és régészeti folyamatainak megértéséhez.