Hírek

Megjelent a The 1868 Croatian-Hungarian Settlement: Origin and Reality című kötet, így a horvát és a magyar történettudomány hagyományosan szoros együttműködésének újabb termését veheti kézbe az olvasó, ezúttal angolul. A Vlasta Švoger, Sokcsevits Dénes, Cieger András és Branko Ostajmer által szerkesztett kiadvány tanulmányai a horvát-magyar kiegyezés megkötésének körülényeit, a két ország 1848-as fegyveres konfliktusának menetét, illetve tágabb értelemben a korszak politika-, illetve gazdaságtörténetét is vizsgálják. A tartalomjegyzék és az előszó itt olvasható. A kötetről Eszik Veronika írt ismertetőt, amelyet az alábbiakban olvashatnak, a könyvbemutatóra pedig 2021. december 8-án, szerdán 16 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.

Az emberi élet három fontos mérföldköve a születés, a házasságkötés és a halál, ezért mindig izgalmas és időszerű kérdés marad, hogy miként zajlottak ezek az események a múltban. Hanák Béla és Szabó András Péter, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1550–1700) című kötete ennek megválaszolásához visz közelebb a Kassa város levéltárában fennmaradt többszáz 16–17. századi menyegzői, temetési és keresztelési meghívó közreadásásával.

A nagy északi háborút (1700–1721) lezáró békét 1721. augusztus 30-án (a Gergely-naptár szerint szeptember 10-én) írták alá Nystad városában (ma Uusikaupunki Finnországban). A békeszerződés lezárta Svédország és Oroszország baltikumi vetélkedését és megerősített Oroszország nagyhatalmi státuszát. A történeti eseményről a Nantes-i Egyetem Centre de recherches en histoire internationale et atlantique kutatóközpontja által szervezett nemzetközi konferencián emlékeztek meg 2021. november 18–19-én Nantes-ban. A BTK Történettudományi Intézetet előadóként Tóth Ferenc tudományos tanácsadó képviselte a konferencián.

Összeesküvési teóriák a magyar történelemben címmel rendezett tudományos ismeretterjesztő konferenciát 2021. november 23-án a Magyar Történelmi Társulat. A rendezvényen – amely számára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ biztosított helyszínt – Ablonczy Balázs, B. Szabó János, Bene Sándor, Horváth Richárd és Révész Tamás képviselték előadásaikkal a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét, valamint Irodalomtudományi Intézetét és Magyar Őstörténeti Kutatócsoportját. A szimpózium programja itt olvasható.

A Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2022. február 25-én Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság címmel szervez konferenciát, amellyel a hosszú 19. század egyik legnagyobb hatású és sikerű enciklopédikus-családi-ismeretterjesztő hetilapja, a Vasárnapi Újság (1854–1921) történetének és irodalmi-gazdasági hátterének, kapcsolatainak kutatásához kíván hozzájárulni. 

Azt feltételezhetnénk, hogy a széna kaszálásának időpontjáról dönteni egyszerű dolog, mivel csak a növényzetet kell figyelni, és ha az elég érett, kezdődhet is a munka. A rangos Ecology and Society című folyóiratban jelent meg a „Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport munkatársai: Babai Dániel (BTK Néprajztudományi Intézet) és Molnár Zsolt (Ökológiai Kutatóközpont), valamint Jánó Béla gyimesi gazdálkodó új cikke, amely rámutat arra, hogy a kaszálás ennél sokkal bonyolultabb folyamat.

2021. december 3-án adták át az idei Prima Primissima Díjakat. Magyar irodalom kategóriában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet ny. főmunkatársa, Kovács István történész, polonista, költő, műfordító kapta a rangos elismerést. A 2003-ban alapított díj célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. 

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.  A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének kiadásában jelent meg az Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction című tanulmánykötet, amelynek szerkesztője Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Az angol nyelvű, több mint 100 képpel illusztrált kiadvány a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban 2020. augusztus 27-én tartott nemzetközi reprodukciótörténeti workshop előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

2021. november 11–12-én Rómában rendezte meg a BTK Filozófiai Intézete és a CISUECO (Centro interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale - Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) közös konferenciáját. Az Incroci fra Italia e Ungheria tra una rivoluzione e l’altra: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1956–1989) [Olasz-magyar találkozások két forradalom között: történelem, irodalom, kultúra, eszmevilág (1956–1989)] című rendezvény két főszervezője Francesco Guida, a Roma Tre Egyetem oktatója és Turgonyi Zoltán, BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa volt. A rendezvényen előadóként vett részt Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója.

2021. november 18-án és 19-én tartotta ülését a Vatikánban a Pápai Történettudományi Bizottság, amelyen a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal 2021. február 22-i kinevezése óta először vett részt. Molnár Antal ebből az alkalomból nyilatkozott a Vatican Newsnak kinevezése jelentőségéről, a Pápai Történettudományi Bizottság küldetéséről és a mostani tanácskozásukról.

A 2021. évi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezésében került sor a Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban című előadóülésre az MTA Székház Dísztermében 2021. november 17-én. Az eseményen Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa A kerék és a kocsi megalkotásának régészeti emlékei a Kárpát-medencéből címmel tartott előadást.