Hírek

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának áprilisi számában Kádas István: Karddal vagy forinttal? A hadkötelezettség pénzbeli megváltása a 15. században című írását közölték.

Göteborgban tartott előadást Ady és a nyugatosok Petőfi-képéről 2022. március 17-én Boka László, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvény szervezője a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör volt, az előadásnak a Folkuniversitetet biztosított helyszínt. Az előadás – Ady szavaival – a „mennyeien nagyságos suhanc” és a „forradalmár Petőfi” kultikus képének 20. század eleji megítéléséről szólva felhívta a figyelmet Szendrey Júlia irodalmi tevékenységére is. 

2022. április 12-én tartották a BTK Történettudományi Intézetében a Buda Oppugnata – Források Buda és Pest 1541–1542. évi ostromainak történetéhez című kötet bemutatóját. A könyvet Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Kasza Péter, az SZTE Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének tanszékvezető docense, valamint az SZTE-OSZK Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, a kötet szerkesztője, továbbá Végh András, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének docense, a kötet egyik szaklektora mutatta be.

Thaly Kálmán Rodostó és a bujdosók sírjai című könyvének francia fordítása nemrég jelent meg a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc gondozásában. A Márvány-tenger partján fekvő mai török város, Tekirdağ, egykori nevén Rodostó a magyar történelem egyik legismertebb külhoni emlékhelye. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai vándorlásának utolsó stációjaként híressé vált kis kikötőváros magyar nemzeti örökségünk szerves része, amely a török-magyar kapcsolatok történetének egyik felemelő időszakára emlékeztet minket. A Rodosto et les Tombes des Émigrés című kötet bemutatójára 2022. május 6-án 16 órakor kerül sor a Gül Baba Kulturális Központban.  

2022. április 7-én hirdette ki a Magyar Tudományos Akadémia a Mobilitási támogatás nyerteseit, akik között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három kutatója is szerepel: Demeter Gábor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Pávai István, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője és Vargha Katalin,  a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, tudományos titkára. A támogatás célja az MTA kétoldalú együttműködési megállapodásai keretében megvalósuló 2-3 éves nemzetközi kutatási projektek támogatása. 

A „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport négynapos mesterkurzust rendezett 2022. március 20–24. között Hosszú reformáció: a vallási perzekúció hagyománya címmel. A mesterkurzus a hosszú reformáció téziséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatások elméleti és módszertani eredményeit alkalmazta a régi magyarországi és erdélyi konfesszionális irodalom szövegeinek és ezek történeti kontextusainak kutatásában, az idei rendezvény fókuszában a vallási perzekúció tapasztalata állt.

Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa áprilisban több előadást is tartott az Egyesült Államokban. 2022. április 13-án The First Deportation of Hungarian Jews in World War II, 1941 címmel a Harriman Institute-ban a Columbia University-n adott elő New Yorkban, amelyről további részletek itt olvashatók. Az előadásról videófelvétel is készült:

„Minthogy a magyar nyelvet rajtunk kívül kevesen beszélik, ezért magyar zenét hoztam ajándékba...” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápánál tett látogatása alkalmából. A magyar kormányfő többek között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában készült, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által finanszírozott Bartók-összkiadás sorozat egyik kötetét adta ajándékba, derül ki a Vatican News beszámolójából, amely itt olvasható. 

Megjelent a Magyar vidék a 20. században című sorozat 7. kötete Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián szerkesztésében Lefojtva. Uralom, alávetettség és autonómia a pártállamban (1957–1980) címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában.

A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetében az 1740 és 1762 között a csíksomlyói ferences diákok által előadott misztériumjátékokat olvashatjuk. Az irodalom-, színház-, művelődés- és lelkiségtörténet ezen egyedülálló forráscsoportját a 20. században szó szerinti értelemben is megóvta a csíksomlyói Szűzanya, hiszen a kegyszobor lába alatt teljes épségében fennmaradt a kézirategyüttes. A 2021 őszére megjelent két kötetnek a járványhelyzet miatt 2022. március 29-én megtartott könyvbemutatója kapcsán Kővári Réka, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötetek egyik sajtó alá rendezője ismertetőjét olvashatjuk.

Nemes Nagy Ágnes Les Chevaux et les Anges [A lovak és az angyalok] című francia antológiájának ünnepélyes bemutatóját 2022. április 13-án tartották a párizsi Liszt Intézetben, ahol a kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa tartott előadást.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg 2022. március 27-én a Kőszegi Polgári Kaszinó nagyszabású ünnepi programját annak alkalmából, hogy 1945. március 27–28. éjszakáján Kőszegről indulva utoljára hagyta el Magyarországot a magyar Szent Korona. Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője a megemlékezésen ünnepi beszédet mondott és az új Szent Korona Emlékparkban előadásokat is tartott. A koronanapot a FilmEver Stúdió készítette koronafilm bemutatója és pódiumbeszélgetés zárta a Jurisics Várban.