Hírek

Megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az Archaeolingua Alapítvány közös könyvsorozata, a Hereditas Archaeologica Hungariae 4. kötete. A könyv az Az arany évszázada: Az Avar Kaganátus felemelkedése és tündöklése a Kárpát-medencében címet viseli, szerzője a Régészeti Intézet munkatársa, Bollók Ádám.

Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.

Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szeptemberi médiamegjelenései közül válogattunk.

2021. szeptember 8-án rendezték meg a Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959–2008 című kötet (Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2021) ünnepélyes bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kaposváron élt Takáts Gyula és a pécsi Tüskés Tibor levelezéséből pontos és hiteles képet kapunk a 20. század második felének több, a magyarországi irodalmi élet szempontjából fontos időszakáról, eseményéről, rendezvényéről, amelyeken szervezőként, szereplőként vállaltak szerepet. Az első ilyen folyamat a Jelenkor folyóirat indulása és működésének első hat éve, amikor Tüskés Tibor a kezdetektől a lap szerkesztőségének munkatársa, majd 1960–1964 között főszerkesztője volt.

A 2021. évi Anonymus-díjat Kolláth Ágnes, a BTK Régészeti Intézet Ókori, népvándorláskori és középkori régészeti osztályának kutatója kapta a késő középkori és kora újkori régészet területén kifejtett munkájának és kimagasló eredményeinek elismeréseként. A kitüntetés átadására a Régészeti Intézet 2021. október 7-én megtartott intézeti ülésének keretében került sor. A díjat Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója adta át, a díjazottat Kulcsár Gabriella, a BTK Régészeti Intézet igazgatója laudálta.

2021. szeptember 8–11. között 52. alkalommal, Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450‒1760 k.) címmel került sor a régi magyar irodalom kutatóinak éves konferenciájára, amelyet a konferenciasorozat története során először Budapesten, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében rendeztek. A rendezvény négy napján harmincnégy előadás hangzott el a betegség és gyógyulás hívószavaihoz kapcsolódva. Az eseményről Draskóczy Eszter, a konferencia tudományos titkára írt az előadások témáit ismertető részletes beszámolót.

2021. október 7-én mutatták be a Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig című kötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. A rendezvényt Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója nyitotta meg, míg a könyvet többek között Balogh Margit, a BTK általános főigazgató-helyettese, BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója mutatta be. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Pécsi Tudományegyetem KPVK), a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ és a MNL CS-CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára által közösen szervezett nemzetközi interdiszciplináris konferencia aktualitását egyrészt a Hódmezővásárhelyen született Tárkány Szücs Ernő, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója születésének centenáriuma, másrészt a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 10 éves jubileuma jelentette.

A BTK Művészettörténeti Intézet 2021. szeptember 23-25 között rendezte meg nagyszabású tudományos eseményét, a Látkép 2021 – Művészettörténeti Fesztivált a Humán Tudományok Kutatóházában, illetve több külső helyszínen. A programsorozat gerincét képező konferencia 23 szekciójának mintegy 100 előadása a mai művészettörténeti kutatások sokszínűségéről, a megközelítések módszertani gazdagságáról tettek tanúbizonyságot. A több mint 350 – szakmai és civil – érdeklődő részvételével lezajlott háromnapos rendezvényen a konferencia mellett kerekasztal-beszélgetések, tudományos és ismeretterjesztő workshopok, akadémiai poszterekből rendezett kiállítás, művészettörténeti szabadulószoba, illetve az intézet Adattárában, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében és a Ludwig Múzeumban tartott vezetések is gazdagították a programot.

A BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével.

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kuratóriuma és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport közös rendezvényén 2021. szeptember 24-én Kisantal Tamásnak adták át a Szegedy-Maszák Mihály családja és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által alapított Szegedy-Maszák Mihály-díjat.

Bilingvis kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568–1622) De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című munkája. A kétkötetes kiadványt a BTK Történettudományi Intézetben működő, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették, Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával. Az első kötetben szereplő címnegyed, tartalomjegyzék és előszó itt tekinthető meg.