Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben. A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300–800) elérő népességmozgások feltérképezése volt.
A BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi egyik legkiemelkedőbb felfedezése volt az eddig ismert legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló megtalálása az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában. A különleges kincs – miután 2020 szeptemberében első ízben érkezett Horvátországba egy nagyszabású horvát–magyar kiállításra – 2021 decemberétől a Magyar Nemzeti Múzeum és a zágrábi Klovićevi dvori galéria Zágráb után a magyar fővárosban is megnyílt közös kiállításán látható. A budapesti kiállítás megnyitójának meghívója itt található, a magyar nyelvű tudósításokat többek között a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán itt és itt, az Origón, a HírTV honlapján olvashatják, a horvát híradások pedig itt és itt tekinthetők meg.
2021. december 3-án adták át az idei Prima Primissima Díjakat. Magyar irodalom kategóriában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet ny. főmunkatársa, Kovács István történész, polonista, költő, műfordító kapta a rangos elismerést. A 2003-ban alapított díj célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében.
2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2013-ban megkötött tudományos együttműködési szerződésének középpontjában a magyar őstörténet régészeti és bioarcheológiai, valamint a hazai és külföldi középkori régészeti kutatások összehangolása és támogatása állt. Ennek megújítására került sor 2021. december 9-én, amikor a két intézmény vezetése visszatekintett az elmúlt évekre, és számba vette az elért eredményeket, illetve a számos hazai és nemzetközi sikert.
2021. november 11–12-én Rómában rendezte meg a BTK Filozófiai Intézete és a CISUECO (Centro interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale - Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) közös konferenciáját. Az Incroci fra Italia e Ungheria tra una rivoluzione e l’altra: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1956–1989) [Olasz-magyar találkozások két forradalom között: történelem, irodalom, kultúra, eszmevilág (1956–1989)] című rendezvény két főszervezője Francesco Guida, a Roma Tre Egyetem oktatója és Turgonyi Zoltán, BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa volt. A rendezvényen előadóként vett részt Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2021. november 26–27-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Iohanneumában „Gondos elmerülés a részletekben”: Második műhelykonferencia a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről címmel rendezett konferenciát, amelyről Szénási Zoltán, a BTK Irodalomtudmányi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának munkatársa készített összefoglalót.
Megjelent a The 1868 Croatian-Hungarian Settlement: Origin and Reality című kötet, így a horvát és a magyar történettudomány hagyományosan szoros együttműködésének újabb termését veheti kézbe az olvasó, ezúttal angolul. A Vlasta Švoger, Sokcsevits Dénes, Cieger András és Branko Ostajmer által szerkesztett kiadvány tanulmányai a horvát-magyar kiegyezés megkötésének körülényeit, a két ország 1848-as fegyveres konfliktusának menetét, illetve tágabb értelemben a korszak politika-, illetve gazdaságtörténetét is vizsgálják. A tartalomjegyzék és az előszó itt olvasható. A kötetről Eszik Veronika írt ismertetőt, amelyet az alábbiakban olvashatnak, a könyvbemutatóra pedig 2021. december 8-án, szerdán 16 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.
Az emberi élet három fontos mérföldköve a születés, a házasságkötés és a halál, ezért mindig izgalmas és időszerű kérdés marad, hogy miként zajlottak ezek az események a múltban. Hanák Béla és Szabó András Péter, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1550–1700) című kötete ennek megválaszolásához visz közelebb a Kassa város levéltárában fennmaradt többszáz 16–17. századi menyegzői, temetési és keresztelési meghívó közreadásásával.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya és a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke közös szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg a Neolatin konferenciát, ezúttal A latin nyelv a kora újkori Magyarország és Erdély kultúrájában és művelődésében címmel. Az eseményről Békés Enikő, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a konferencia egyik szervezője készített beszámolót.
Összeesküvési teóriák a magyar történelemben címmel rendezett tudományos ismeretterjesztő konferenciát 2021. november 23-án a Magyar Történelmi Társulat. A rendezvényen – amely számára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ biztosított helyszínt – Ablonczy Balázs, B. Szabó János, Bene Sándor, Horváth Richárd és Révész Tamás képviselték előadásaikkal a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét, valamint Irodalomtudományi Intézetét és Magyar Őstörténeti Kutatócsoportját. A szimpózium programja itt olvasható.
A Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2022. február 25-én Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság címmel szervez konferenciát, amellyel a hosszú 19. század egyik legnagyobb hatású és sikerű enciklopédikus-családi-ismeretterjesztő hetilapja, a Vasárnapi Újság (1854–1921) történetének és irodalmi-gazdasági hátterének, kapcsolatainak kutatásához kíván hozzájárulni.