Hírek

Dombóvár város határában, a Kapos déli partján találhatók a Dombai család egykori rezidenciájának a maradványai, ahol a város önkormányzatának a felkérésére Berta Adrián, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa vezetésével idén is folytatódik a szisztematikus régészeti kutatás.

A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2021. június 8–9-én rendezte meg éves nemzetközi konferenciáját Veda a jej rozvoj v zrkadle pamiatok knižnej kultúry / Science and Its Development in the Reflection of the Book Culture (A tudomány és annak fejlődése a könyvkultúra tükrében) címmel, ahol előadást tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa, Papp Ingrid és Tüskés Anna, illetve Papp Júlia is. A konferencia szlovák, cseh és angol nyelven, ezúttal a virtuális térben zajlott.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Balogh Balázs 2021. július 1-jén kinevezte a BTK Filozófiai Intézet, a BTK Irodalomtudományi Intézet, a BTK Művészettörténeti Intézet, a BTK Régészeti Intézet, a BTK Zenetudományi Intézet, a BTK Archeogenomikai Intézet és a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatóit. 

A Bölcsészettudomományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról. Előszó: Molnár Antal. A magyar reneszánszkutatás a rendszerváltás előtti évtizedekben virágkorát élte. Ezt a mozgalmas tudománytörténeti időszakot eleveníti föl a kötet 37 mélyinterjú formájában. A beszélgetések középpontjában a nagy hatású irodalomtörténész, Klaniczay Tibor áll.  

Magyar-francia-oszmán vonatkozású hadtörténeti, diplomáciatörténeti és művelődéstörténeti tanulmánykötet  

Az isztambuli Éditions Isis (Isis Press) kiadó Centre d’histoire diplomatique ottomane sorozatában a közelmúltban jelent meg Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója válogatott tanulmányait tartalmazó kötete, Diplomatie, guerre et culture en Europe centrale et orientale ottomane à l’époque moderne címmel. A könyv a szerző elmúlt két évtizedben született és azóta átdolgozott magyar-francia-oszmán vonatkozású hadtörténeti, diplomáciatörténeti és művelődéstörténeti tanulmányait tartalmazza. A szerzőnek már két korábbi könyve is megjelent e kiadónál. A kötet címlapja itt, a tartalomjegyzéke pedig itt tekinthető meg.

Hörcher Ferencnek, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadójának és az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének igazgatójának legújabb könyve The Political Philosophy of the European City. From Polis, through City-State, to Megalopolis? címmel a Lexington Books, Rowman and Littlefield kiadó Political Theory for Today sorozatában jelent meg. A sorozat szerkesztője Richard Avramenko, a Wisconsin University politikatudomány professzora.  

A BTK Művészettörténeti Intézet és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésében létrejött „Pulszky Ferencz ajándoka” Rézmetszet, gipsz, fénykép – fejezetek a műtárgymásolás történetéből (2020. március 26. – augusztus 26.) című kiállítást a 2021-es „Év kiállítása” címre jelölték.

A BTK Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Tuboly Ádám Tamás Érték-polarizáció a tudományban című pályázata elnyerte az MTA Lendület Program támogatását. Az idei MTA Lendület Program felhívására összesen hatvannégyen jelentkeztek és a jelentkezők közül tizenöten nyerték el az akadémiai támogatást. A nyertes tizenöt pályázatból mindösszesen három pályázatot támogattak bölcsészet- és társadalomtudományi területen.

Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat keretében 2021. június 16–18. között háromnapos tudományos konferenciának adott otthont a Partiumi Keresztény Egyetem. A nemzetközi együttműködéssel létrejött rendezvény társszervezője ezúttal is a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete volt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezetésével a Tihanyi Királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja az 1953-as kutatások hitelesítésén túl a sírok korának a lehetőségekhez mérten minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Az ásatás terepi része június végén befejeződött, az eredmények értékelése és feldolgozása elkezdődött. A szakemberek restaurálják a leleteket, összeállítják a dokumentációt, és ha szükséges, további levéltári, múzeumi kutatásokat végeznek, hogy minél teljesebb képet kapjanak az altemplom elmúlt ezeréves történetéről. A multidiszciplináris projektet finanszírozó ELKH vezetésének néhány tagja június végén látogatást tett az ásatások helyszínén, ahol a kutatás vezetői foglalták össze a feltárás eredményeit és a következő lépéseket. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztálya, az ELTE Szláv és Balti Filológiai Tansze és a Szent Adalbert Alapítvány 2021. június 17–18-án The other Kollár / Kollár and the other one címmel kétnapos nemzetközi online konferenciát rendezett Ján Kollár (1793–1852) életművéről. A szlovák, lengyel, cseh, román és magyar kutatók részvételével folytatott tudományos értekezlet több oldalról vizsgálta a csehül és németül író szlovák költő, a pesti evangélikus gyülekezett lelkészének irodalmi és kulturális örökségét.

Zsoldos Attila akadémikus, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora 2021. június 17-én Olcsó játék címmel, illetve Borhi László, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, az Indiana University professzora 2021. június 28-án A történészi munka méréséről címmel reagált a Mandineren korábban megjelent Tényleg ez lenne a magyar tudomány „aranycsapata”? című írásra. A tudományos teljesítmény értékelésének kérdéseiről szóló cikkek rávilágítanak arra, hogy ha egy tudománymetriai (vagy bármilyen) „kutatás téves alapfeltevésből indul ki, rossz módszertant alkalmaz, erősen kétes értékű adatokat használ fel, így állítólagos eredményei használhatatlanok”, illetve arra, hogy „a kritikusoknak sikerült épp azt a kutatóhelyet kipécézniük, amely idehaza az utóbbi időben talán a legtöbbet tette a magyar történettudomány nemzetközi integrációjáért.”