Hírek

2021. április 30-án régészeti feltárás és műemléki falkutatás indult a tihanyi apátság Királykriptájában. A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek.

A Medieval Central Europe Research Network (MECERN) idén negyedik alkalommal megrendezett konferenciájának a Gdanski Egyetem adott otthont. A 2021. április 7. és 9. között megtartott, több mint félszáz egyetem és majd kéttucat kutatóközpont középkorászainak részvételével zajló nemzetközi online eseményen a BTK Történettudományi Intézetét Gál Judit fiatal kutató, Péterfi Bence tudományos munkatárs és Skorka Renáta tudományos főmunkatárs, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai képviselték.

A „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében jelent meg az A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című forráskötet, amelyben két, a 18. század közepén németül, illetve olaszul írt naplót adnak közre magyar fordításban. Szemethy Tamás Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon című kötete pedig a Magyar Nemzeti Levéltár és a BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában látott napvilágot, és azt vizsgálja, igazolható-e, hogy a 18. század folyamán a magyarországi arisztokrácia új, udvarhű személyekkel „hígult fel”.

Elkészült az NKFI FK 128 978 sz. Tudás, tájkép, nemzet, birodalom című projekt legújabb kutatási eredményeket tartalmazó adatbázisa, amely mintegy ötven új vagy – az összevethetőség érdekében egységes méretarányban és jelkulccsal – újrarajzolt és további száz régi etnikai/etnográfiai térképet tartalmaz a Balkán-félszigetről 1840–1920 között. A kartográfiai tervezés Bottlik Zsolt (ELTE) munkája, a honlapot Kőszegi Margó (ELTE) és Bottlik Zsolt készítették. Az adatbázis itt elérhető.

Számvetés és tervezés: A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században címmel jelent meg a hazai néprajztudomány helyzetét feltáró és jövőképét kirajzoló nagyszabású tanulmánykötet. Az MTA Néprajztudományi Bizottsága koordinálásával 2018 és 2020 között öt tematikus konferencia teremtett lehetőséget a tudományszak helyzetének megvitatására.

A velencei heterodox emigráns Gian Michele Bruto (1517–1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát, Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, s egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát. A mű elkészült, ám nyomtatásba nem került, 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre. 

A 2012. január 1. és 2021. február 28. közötti kimagaslóan eredményes főigazgatói tevékenysége elismeréseként a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Igazgatótanácsa egyhangú döntése alapján 2021. március 1-jei hatállyal Fodor Pál tudományos tanácsadó, az MTA doktora számára címzetes főigazgatói címet adományozott Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának Balogh Balázst nevezték ki. Molnár Antal március folyamán számos sajtóorgánumnak nyilatkozott, elsősorban a Pápai Történettudományi Bizottságba történő kinevezése okán. Széchenyi-díjat kapott Szovák Kornél, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Varga Szabolcsot. Báti Anikó a böjt időszakáról mesélt a médiában. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, illetve más évfordulókon több munkatársunk is nyilatkozott. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont márciusi médiamegjelenései közül válogattunk.

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa Szolláth Dávid nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért. 

Megjelent Erdélyi Gabriella, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport vezetője szerkesztésében Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918) címmel a kutatócsoport új tanulmánykötete, Péter Katalin emlékének ajánlva. 

A Kreatív Európa Program keretében 2018 júliusában útjára indult CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt célja az volt, hogy modern kézművesek segítségével újra alkossa a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét és az ebből nyert inspirációkkal támogassa a modernkori kézművesség megújulását. Ennek egyik fontos állomása egy hangulatos dokumentumfilm elkészítése volt, mely 2019 óta Európa számos régészeti dokumentumfilm-fesztiválján került bemutatásra és nyert elismertséget.