2021. szeptember 8-án rendezték meg a Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959–2008 című kötet (Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2021) ünnepélyes bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kaposváron élt Takáts Gyula és a pécsi Tüskés Tibor levelezéséből pontos és hiteles képet kapunk a 20. század második felének több, a magyarországi irodalmi élet szempontjából fontos időszakáról, eseményéről, rendezvényéről, amelyeken szervezőként, szereplőként vállaltak szerepet. Az első ilyen folyamat a Jelenkor folyóirat indulása és működésének első hat éve, amikor Tüskés Tibor a kezdetektől a lap szerkesztőségének munkatársa, majd 1960–1964 között főszerkesztője volt.
A 2021. évi Anonymus-díjat Kolláth Ágnes, a BTK Régészeti Intézet Ókori, népvándorláskori és középkori régészeti osztályának kutatója kapta a késő középkori és kora újkori régészet területén kifejtett munkájának és kimagasló eredményeinek elismeréseként. A kitüntetés átadására a Régészeti Intézet 2021. október 7-én megtartott intézeti ülésének keretében került sor. A díjat Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója adta át, a díjazottat Kulcsár Gabriella, a BTK Régészeti Intézet igazgatója laudálta.
2021. szeptember 8–11. között 52. alkalommal, Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450‒1760 k.) címmel került sor a régi magyar irodalom kutatóinak éves konferenciájára, amelyet a konferenciasorozat története során először Budapesten, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében rendeztek. A rendezvény négy napján harmincnégy előadás hangzott el a betegség és gyógyulás hívószavaihoz kapcsolódva. Az eseményről Draskóczy Eszter, a konferencia tudományos titkára írt az előadások témáit ismertető részletes beszámolót.
2021. október 7-én mutatták be a Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig című kötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. A rendezvényt Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója nyitotta meg, míg a könyvet többek között Balogh Margit, a BTK általános főigazgató-helyettese, BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója mutatta be. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.
A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Pécsi Tudományegyetem KPVK), a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ és a MNL CS-CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára által közösen szervezett nemzetközi interdiszciplináris konferencia aktualitását egyrészt a Hódmezővásárhelyen született Tárkány Szücs Ernő, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója születésének centenáriuma, másrészt a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 10 éves jubileuma jelentette.
A BTK Művészettörténeti Intézet 2021. szeptember 23-25 között rendezte meg nagyszabású tudományos eseményét, a Látkép 2021 – Művészettörténeti Fesztivált a Humán Tudományok Kutatóházában, illetve több külső helyszínen. A programsorozat gerincét képező konferencia 23 szekciójának mintegy 100 előadása a mai művészettörténeti kutatások sokszínűségéről, a megközelítések módszertani gazdagságáról tettek tanúbizonyságot. A több mint 350 – szakmai és civil – érdeklődő részvételével lezajlott háromnapos rendezvényen a konferencia mellett kerekasztal-beszélgetések, tudományos és ismeretterjesztő workshopok, akadémiai poszterekből rendezett kiállítás, művészettörténeti szabadulószoba, illetve az intézet Adattárában, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében és a Ludwig Múzeumban tartott vezetések is gazdagították a programot.
A BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével.
A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kuratóriuma és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport közös rendezvényén 2021. szeptember 24-én Kisantal Tamásnak adták át a Szegedy-Maszák Mihály családja és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által alapított Szegedy-Maszák Mihály-díjat.
Bilingvis kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568–1622) De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című munkája. A kétkötetes kiadványt a BTK Történettudományi Intézetben működő, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették, Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával. Az első kötetben szereplő címnegyed, tartalomjegyzék és előszó itt tekinthető meg.
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Szeptember 19-én az Ifj. Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében egész napos nemzetközi konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” címmel. A rendezvény védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, az MTA rendes tagja, Freund Tamás, az MTA elnöke, Habsburg-Lotaringiai Károly főherceg és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita voltak. A rendezvény záróelőadását Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A konferencia levezető elnöke a BTK kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.