Hírek

Szeptember 19-én az Ifj. Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében egész napos nemzetközi konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” címmel. A rendezvény védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, az MTA rendes tagja, Freund Tamás, az MTA elnöke, Habsburg-Lotaringiai Károly főherceg és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita voltak. A rendezvény záróelőadását Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A konferencia levezető elnöke a BTK kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.

Megjelent Szentpéteri József gazdagon illusztrált új kötete, A tépei kincs nyomában, amely egy izgalmas nyomozás történetét mutatja be angol és magyar nyelven egyaránt. Éppen 110 év telt el azóta, hogy mesés kincsre bukkantak egy eldugott bihari falu határában, a tépei Görbekertben, melyet „aranyos dombként” őrzött meg a családi emlékezet. A szerencsés találók az ölükbe hullott arany- és ezüstholmikon igazságosan megosztoztak, s bizonyára mindez a jótékony feledés homályába merült volna, ha éppen nem közeleg karácsony szent ünnepe… – ezzel kezdődik a magyarországi régészeti nyomozások egyik izgalmas fejezete az 1911 decemberében talált kincs történetéről. Az elmúlt évszázad régészeti és művészettörténeti kutatásai során bebizonyosodott, hogy kb. 1350–1500 éves leletekről van szó; a Kárpát-medencét uralma alatt tartó avar kagán kincstárából származó tárgyakról, melyek fordulatos sorsának állomásait ekképpen lehet rekonstruálni: bizánci–avar ajándékcsere, tezaurálás, fejedelmi temetkezés, sírrablás, s végül rejtekhely a mocsárban.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet. A köszöntőt Fodor Pál, a BTK címzetes főigazgatója jegyzi. A 928 oldalas könyv magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit, a székely írásról szóló korai értekezéseket és a bizonytalan jellegű vagy tévesen meghatározott emlékeket, illetve a hamisítványokat. Az olvasó tájékozódását a bevezető, a székely írás történeti kontextusát megvilágító összegzés, bibliográfia, képjegyzék, valamint személy- és helynévmutató segíti. 

Papp Árpád Délszlávok Párizsban: Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai című kötetét Katona Csaba történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Landgraf Ildikó néprajzkutató, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos titkára, a  BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be.

Az Országház Könyvkiadó gondozásában jelent meg Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője, tudományos főmunkatársa monográfiája A magyar országgyűlés a dualizmus korában I. A képviselőház. A kötet a dualizmus kori képviselőházat, a hatalomgyakorlás korabeli központját mindennapos működése közben mutatja be.

A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.  

2021. szeptember 16-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében a 2021. évi Bolyai-napra, amelyen a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma és a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége nevében átadásra kerültek a 2021-ben adományozott Bolyai-plakettek, Bolyai-emléklapok, valamint a 2021 szeptemberétől induló Bolyai Ösztöndíjak oklevelei. Idén a BTK Régészeti Intézet munkatársai közül Csiky Gergely Bolyai-emléklapot, míg Bollók Ádám induló Bolyai Ösztöndíjának oklevelét vehette át, ahogyan Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet kutatója is. Gilányi Gabriella, a BTK Zenetudományi Intézete Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja egyike annak a 32 kutatónak, akik 2021-ben immár másodszor nyerték el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. A BTK Történettudományi Intézete pedig Bogdándi Zsolt József, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója nyertes pályázatának ad otthont. 

Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Kiss Farkas Gábor, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének vezetője mutatta be Ács Pál és Székely Júlia A reneszánsz reneszánsza – Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról című könyvét. (A kötetről részletes ismertetés itt olvasható.) Az eseményre az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában került sor 2021. augusztus 31-én, 17 órakor. A bemutatót a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, Molnár Antal vezette.

A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az NKFIH Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt pályázatán 2018 decemberében támogatást nyert egy latin és német nyelvű forrásokat tartalmazó forráskiadvány elkészítésére. A projekt keretében megjelent a 2020. évi, belkereskedelemhez kapcsolódó forrásokat közreadó kötet folytatása, a Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437) című kötet, amely 191, történeti jegyzetekkel ellátott forrást ad közre. 

2021. szeptember 16-án került sor Pécsett, a Városháza Közgyűlési Termében Pécs várostörténeti atlaszának bemutatójára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre. Az eseményen az egyik köszöntőt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal mondta, a munka elkészültéhez pedig nagyban hozzájárult a „Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport. 

Az Országház építése és művészete című kötet nyerte el idén a Szép Magyar Könyv 2020 versenyen a miniszterelnök különdíját a 92. Ünnepi könyvhéten. A kötet tavaly jelent meg; szerkesztője és a szöveg jelentős részének szerzője a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Sisa József, tervezője Környei Anikó, kiadója az Országház Könyvkiadó. Az Országházról korábban nem létezett a téma teljes mélységét feltáró monográfia, a könyv ezt az űrt kívánja betölteni.

2021 augusztusában a 20-i nemzeti ünnep kapcsán, valamint a mohácsi csata évfordulóján, augusztus 29-én több munkatársunk nyilatkozott a médiában, többek között Fodor Pál, Pálffy Géza, Zsoldos Attila és Katona Csaba. A hónapban számos cikk jelent meg a dombói vár Berta Adrián vezette régészeti feltárásáról is. Ezen felül bemutatták Oborni Teréz új kötetét, megjelent a Glossza legújabb, Menzaforradalom című adása Mautner Zsófiával és Báti Anikóval. B. Szabó Jánost és Sudár Balázst többek között Az Árpád-ház nyomában című kötetükről kérdezték. A Tihanyi Apátságban zajló régészeti feltárásokról pedig Szovák Kornél és Mende Balázs Gusztáv is beszélt. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont augusztusi médiamegjelenései közül válogattunk.