Hírek

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2022. április 1-jén mutatták be az Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András hetvenötödik születésnapára című kötetet, amelyet Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója és Papp Szilárd, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ismertetett. A kötetben szereplő köszöntést jegyző Mikó Árpád, a BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója is részt vett az ünnepélyes átadáson.

A Catholic University of America Press kiadásában jelent meg Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója legújabb, angol nyelvű kötete Victim of History. Cardinal Mindszenty, a biography címmel. Mindszenty József „életrajza egy tudományos remekmű, amely most végre angolul is elérhető, és amely elmeséli a magyar történelem egyik legerősebb és legellentmondásosabb személyiségének történetét.” – olvashatjuk a borítón Árpád von Klimó, a Catholic University of America oktatója gondolatait a kötetről.

A színek mestere - Bartha László festőművész és illusztrátor levelezéséből címmel megjelent a BTK Művészettörténeti Intézet legújabb kiadványa Dudás Barbara szerkesztésében. A 320 oldalas, 57 oldal fekete-fehér és színes képmellékletet tartalmazó könyv megvásárolható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont könyvesboltjában (Penna Bölcsész Könyvesbolt). 

A BTK Történettudományi Intézet Középkori osztálya havonta jelentkező sorozatában megjelent Zsoldos Attila, az intézet kutatóprofesszora legújabb cikke A királyi szerviensek és kiváltságaik címmel. A cikksorozat a II. András király által 1222-ben kiadott Aranybullával kapcsolatos kutatások legújabb ereményeit ismerteti. A fehérvári gyűléssel kapcsolatban feltűnő „szerviensek” szó a korszak sajátos társadalmi csoportjának tagjaira, a királyi szerviensekre vonatkozik. A „királyi szerviens” kifejezés a 13. század első harmadában, azaz éppen II. András uralkodásának idején született meg a maga sajátos tartalmával, hogy aztán évtizedeken át egy pontosan meghatározható társadalmi csoport megnevezéseként legyen használatos.

Megjelent Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója új kötete A magyarországi obszerváns ferencesek formulagyűjteményei (kb. 1451–kb. 1554) címmel. A latin nyelvű források német nyelvű bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel láttak napvilágot a római Analecta Franciscana sorozat részeként. A kiadvány a magyarországi obszerváns ferences vikária, majd 1517-től provincia 16. század első felében összeállított formuláskönyveinek, pontosabban két teljes formuláskönyvnek és két kisebb formulagyűjteménynek, összesen 878 iratnak a kiadását tartalmazza.

Nagyon komoly teljesítménynek számít, hogy egy intézményből két kutató is nyerjen az Európai Kutatási Tanács (European Research Council/ERC) legrangosabb pályázatán, az pedig különösen, hogy ezt a sikert közép-európai történészek érjék el. Fejérdy András tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes és Kármán Gábor tudományos főmunkatárs, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének két kutatója Magyarországon kategóriájukban egyedüliként részesültek az  ERC Consolidator Grantjében.

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei bemutató tanulmány, amely itt olvasható. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is.

Megjelent a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila akadémikus The Golden Bull of Hungary című munkája az Arpadiana sorozat kilencedik köteteként. A könyv a II. András magyar király által kihirdetett Aranybulla (1222) hátteréül szolgáló reformpolitikát, megszületésének körülményeit, az 1231. évi megújításához vezető eseményeket, valamint középkori utóéletét elemzi.

2022. március 8-10-e között Magyarország díszvendégként (fókuszországként) vett részt a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium támogatásával és a Török Könyvkiadói Szövetség által szervezett 7. Istanbul Fellowship programon, melyhez a több mint 100 török kiadó mellett a 72 országból 555 kiadó csatlakozott offline és online formában. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambul koordinálásával a helyszíni magyar stand kínálata mellett a magyar könyvkultúra képviselői, kiadók, irodalmi szervezetek és a Petőfi Kulturális Ügynökség képviselőin túl főigazgatói szinten képviseltette megát az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, hazánk legnagyobb tudományos kiadója is.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának márciusi számában megjelent a kutatócsoport tagja, Borbás Benjámin Megtalálták – imádták – földbe taposták. A legendás Szent Kereszt-ereklye sorsa 1187 után című írása a BTK Történettudományi Intézet honlapján. 

Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült.

A II. András király által 1222-ben kiadott Aranybulláról az a kép él a történeti köztudatban, hogy a törvény kiadását a király politikáját, mindenekelőtt szertelen túlzásokba eső birtokadományozásait ellenzők által kirobbantott mozgalom kényszerítette rá a királyra. A mozgalom élén az 1204-ben elhunyt Imre király háttérbe szorított egykori bizalmasai álltak, tömegeit pedig zömmel a függetlenségüket féltő szabad kisbirtokosok biztosították, de számíthatott a mozgalom az egyház támogatására is, mely a király politikájának számos elemét helytelenítette.

A kép több mint száz évvel ezelőtt megjelent történetírói munkákon alapul, melyek valóban úttörő jellegűek voltak a maguk idejében. Az utóbbi másfél évtized kutatásai ugyanakkor olyan eredményeket hoztak felszínre, melyek kiegészítik, pontosítják vagy éppen cáfolják a korábbi elképzeléseket. Ezeket ismerteti írásaiban Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora az Aranybulla kiadása 800. évfordulójának évében hónapról hónapra jelentkező, az intézet Középkori osztálya által útjára indított sorozatban, amelynek eddig két része jelent meg.