Hírek

Milyen kutatásokat végeznek a BTK újonnan alapított Archeogenomikai Intézetének munkatársai? Hogyan folyik a munka a laboratóriumban? Milyen szerepet tölt be a bioinformatika a kutatásokban? Milyen populációgenetikai módszereket alkalmaznak a kutatók? Mit kell tudni a “HistoGenes” ERC programról? Mi a Molekuláris Antropológiai Kutatócsoport programja? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ az intézet 2021. november 30-án megtartott bemutatkozó minikonferenciája. A rendezvényen elhangzott előadásokról készült videófelvételek már elérhetők a BTK Youtube-csatornáján.

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában. A rendezvényről Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetője készített beszámolót.

Február 16-án megtartott közgyűlésén a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara dr. Bartus Dávidot, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánját választotta elnökül. A 2020-ban megalakult Kamara – amelynek az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont is alapító tagja – az ország legnagyobb bölcsészet- és társadalomtudományi karait és kutatóközpontjait összefogó intézményi hálózat.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaihoz | Kedves Kollégák!
Ukrajna megtámadása és az ebből fakadó orosz–ukrán fegyveres konfliktus, alig negyedszázad békés időszak után, ismét elhozta a háborút az európai kontinensre. Akárcsak a délszláv háború, ez a pusztító eseménysorozat is határaink mellett zajlik, magyarok által lakott területeket is érint, ismét ráirányítva a figyelmet Magyarország határhelyzetére, az ebből adódó veszélyekre és felelősségre.

Mint minden hasonló szükséghelyzetben, most is felmerül az intézmények és az egyének lehetősége és kötelessége a bajba jutott embertársaink megsegítésében. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben összehangoltan koordinálja a kutatóhelyek részéről a kutatóhelyvezetőkön keresztül érkező támogatásokat. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak – ahogy a magyar tudományosság teljességének – hagyományosan szoros, szakmai és baráti kapcsolatai vannak az ukrajnai magyar és ukrán tudósokkal, számos bilaterális és európai együttműködés formálódott az elmúlt évtizedekben. Éppen emiatt több kollégánk keresett meg minket az elmúlt napokban, akik ukrajnai munkatársaik és barátjaik sorsáért aggódtak, és a segítség lehetőségét tudakolták.

Aki ebben a tragikus helyzetben szeretné kifejezni szolidaritását és segítséget kíván nyújtani, az alábbi lehetőségekre hívjuk fel figyelmét:

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya pályázatot hirdet a 2022. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

Kuriózumok, tévhitek, valós érdemek címmel A Holnap jelentőségéről és Ady Endre nagyváradi kapcsolati hálójáról tartott előadást Boka László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2022. január 27-én, a költő halálának 103. évfordulóján a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán 2015-ben alapított Erdődy Edit-díjat 2022-ben Sári B. László nyerte el Mi jön a posztmondernre? Változatok a posztmodern utáni amerikai fikciós prózára című könyvéért (Balassi Kiadó, Budapest, 2021). Az Erdődy Edit születésnapja alkalmából odaítélt díj ünnepélyes átadását 2022. február 22-én rendezték meg a BTK Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Major Ágnes mondott laudációt.

A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2022. május 20–21-én Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban címmel rendez konferenciát Budapesten. Jelentkezési határidő: 2022. március 20. Részletes konferenciafelhívás, témajavaslatok és további információk a kutatócsoport honlapján.

Megjelent gyalui Thorda Zsigmondnak, a 16. századi Magyarország egyik legismertebb hivatalnokának 1558 és 1568 között, kamarai szolgálata alatt vezetett naplója a BTK Történettudományi Intézet fiatal kutatója, Szabó-Turákné Póka Ágnes gondozásában. 

A 19. és 20. századi magyar zeneélet emlékeit, közöttük Dohnányi Ernő három értékes kéziratát, fotókat, hangfelvételeket, leveleket és plakátokat is tartalmaz az a gyűjtemény, amelynek átadásáról a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke írt alá megállapodást Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve az ELKH részéről Balogh Balázzsal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával az MTA Székházban. Az Akadémiánál letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását az MTA Lendület Programjának keretében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban végzik.

Huszonkét fiatal kutató részesült Akadémiai Ifjúsági Díjban 2022. február 17-én, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. Az MTA nagy hagyományú díját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül négyen vehették át: Benei Bernadett, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa; Csikiné Kolláth Ágnes, a BTK Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa; Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa és az MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport tudományos munkatársa; valamint Győrfy Eszter, a BTK Néprajztudományi Intézetének fiatal kutatója, tudományos segédmunkatársa.

A Családtörténetek című blogon „Amazonok királysága” vagy „tudományok műhelye”? Nőnevelés és női irodalmi kör egy 18. század erdélyi főúri famíliában című cikkében V. László Zsófia, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa egy 18. századi erdélyi főúri család olyan asszonyait idézi meg, akik korukban kivételnek számító módon – a hagyományos női szerepek betöltése mellett – szellemi alkotómunkával hagytak nyomot maguk után.