Hírek

A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának októberi számában a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila Hová dugjam? című írását közölték.

A moldáv-magyar régészeti és tudományos együttműködés mérföldkövét jelenti a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport legújabb kötete, mely a 2015. évi kisinyovi I. moldáv‒magyar régészeti kerekasztal konferencia Kelet-Európa kora középkoráról című konferencia anyagát, illetve ehhez a témához kapcsolódó további, összesen 18 bilingvis szakcikkeket tartalmaz. (Tartalomjegyzéke itt elérhető.) A kötet bemutatójára a kisinyovi Magyar Nagykövetség ünnepi programjának keretében került sor nemzeti ünnepünk alkalmából 2021. október 23-án a Moldáv Nemzeti Múzeum együttműködésével. 

A Kaffka Margit-díj, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya (TNT) Kutatócsoportja alapított 2019-ben, másodszor került átadásra 2021. szeptember 24-én, a kutatócsoport által szervezett éves konferencia megnyitóján. A kuratórium a kiemelkedő feminista kutatói és tudományszervezési teljesítményt elismerő díjra ez évben beérkezett ajánlásokból 2021-ben Joó Máriafilozófusnak ítélte oda a Kaffka Margit-díjat. A szakmai elismerés egy Emléklap, a Lilith Öröksége feminista festőnők csoportjának közös alkotása. A díjat odaítélő kuratórium tagja Tatai Erzsébet, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa is. 

„Senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről”. Házassági krízisek a 18–19 századi Szilágyságban címmel jelent meg Tőtős Áron, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársa írása a Családtörténetek blogon. A tanulmány a 18–19. századi családok belső konfliktusaiba enged bepillantást egy partiumi falu egyháztanácsi jegyzőkönyvei alapján.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2021. október 19-én került sor a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb workshopjára és könyvbemutatójára. A kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a team eddig megjelent negyedszáz kiadványáról szóló bevezetőjét követően Martí Tibor és a Monostori Tibor egy-egy előadásban számoltak be a 16–17. századi spanyol–magyar kapcsolatok legfrissebb kutatási újdonságairól. Végül Martí Tibor ismertette a társzerkesztésében megjelent Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain (Brepols Publisher, 2021) című kötetet.

A középiskolai történelemtanárok számára 2021. október 2-án mutatták be a Mindennapi élet a középkori Magyarországon című kiállítást, amely a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport munkája keretében, tudománynépszerűsítés érdekében készült. A kiállítás tablói az oktatástól, a gasztronómián, a lakó- és kereskedelmi tereken át a pénzverésig nyújt betekintést a középkori ember hétköznapjaiba. A vándorkiállítás a jövő évben indul útjára a Kárpát-medence különböző településeit és középiskoláit felkeresve. A kiállítás egyes tablói 2021 novemberében, a Tudomány hónapja rendezvénysorozat keretében, a Humán Tudományok Kutatóházának aulájában szabadon megtekinthetők.

A 2021-ben megjelent Szent László emlékkönyv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársának tanulmányát is tartalmazza. A kötet szerzői között szerepel Kerny Terézia, a BTK Művészettörténeti Intézet nemrég elhunyt tudományos munkatársa, Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója és Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora. A Bódvai András szerkesztésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában napvilágot látott emlékkönyv célja egyrészt az emlékév elmúltával is maradandó nyomot hagyni a Lovagkirályra való emlékezésnek, másrészt teret adni a legújabb kutatások bemutatásának, hogy tartalmában is méltó és megkerülhetetlen legyen a kötet Szent László személyével és művével foglalkozó irodalomban.

Új archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében. 

Széchenyi Ágnes, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Kecskés D. Gusztáv, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2021. október 1-én részt vett a Fejtő Ferenc gondolatainak és munkásságának jelentősége napjainkban címmel rendezett nemzetközi kerekasztal konferencián, amelyre Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban került sor, s melyet megtisztelt Horvátország nagykövete, őexcellenciája Mladen Anderlic is.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének Újkori Osztálya 2021. szeptember 10-én rendezte meg „Az átmenet kora, 1850–1870” című konferenciát. A korábbi vizsgálatok főként e korszak politikatörténeti vonatkozásait helyezték középpontba és a köztörténeti események alapján sokszor negatív előjellel látták el. A műhelykonferencia az intézményesülés, a magyarországi modernizáció, a gazdasági és társadalmi átalakulás különböző szintjein és szereplőin keresztül igyekezett új kutatási szempontokat felvetni e két évtized történetére nézve.

A 31 ország 68 kutatója által összeállított és aláírt útmutatást és nyilatkozatot David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.

A Politikatörténeti Intézet (PTI) szeptember 5-i podcast adásának vendége Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, Egry Gábor, a PTI főigazgatója és Klement Judit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa voltak, akiket nemrég megjelent Kérdések és válaszok a dualizmusról, 1867–1918 című kötetük kapcsán kérdezett Prosinger Lívia a problémafelvetésekről, aktuális vonatkozásokról, társadalmi hatásokról, illetve a soknemzetiségű országról.