Hírek

A BTK Archeogenomikai Intézet az általuk végzett archeogenetikai kutatások előzetes eredményeinek bemutatására indított új sorozatot a honlapján. A sorozat nyitó bejegyzése a BTK Régészeti Intézet ősrégészeti kutatásait gazdagító, a bronzkor kutatására fókuszáló Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015 óta végzett kutatásaihoz kapcsolódik. A kutatócsoport a bronzkor első ezer évére vonatkozóan (Kr. e. 2500–1500) végez bioarcheológiai kutatásokat is, többek között a korábbi Archeogenetikai Laboratóriummal és immár a BTK Archeogenomikai Intézettel együttműködésben. Ezek egyike a Balatonkeresztúron feltárt temetkezések komplex bioarcheológiai vizsgálata, mely nem várt távlatokat nyit e korszak kutatásban is.

A MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület és a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös szervezésében havonta egy online előadásra kerül sor, amelyek visszanézhetők a MACSE youtube csatornáján. Az előadók között szerepel Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet Újkori osztályának tudományos munkatársa is. 

2021. március 9-én a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Farkas Katalin, a Central European University Filozófia Tanszékének oktatója tartott előadást A szaglás tárgyai címmel.

2021 márciusában egy gazdag honfoglalás kori lelőhely leletmentésében vett részt Fajsz határában a Magyar Őstörténeti Témacsoport a kalocsai múzeummal és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékével közösen.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021 októberében harmadik alkalommal rendezi meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai is megszólaltak a médiában.

A hosszú 19. század irodalmával kapcsolatos kutatási eredmények és projektek népszerűsítésére rendszeresen szerveznek konferenciasorozatot a Manchester Metropolitan University Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén a North West Long Nineteenth-Century Seminar keretében. Az évente három alkalommal megrendezett tanácskozások legutóbbi eseményén, 2021. március 24-én tartott előadást a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Török Zsuzsa. 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének döntése értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával 2021. március 3-án létrejött a BTK Moravcsik Gyula Intézete. Az új intézet létrehozásának célja a klasszika-filológia módszertanára támaszkodó hazai kutatások intézményesítése és koordinációja.

2021. március 15-én Áder János köztársasági elnök állami díjat adományozott a Bölcsészettudományi Kutatóközont két munkatársának.

2021. március 23-án a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Lányi András filozófus, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatója tartott előadást Az öko-etika útkeresése címmel.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021. március 2-án hozott Irányító Testületi döntésének értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával a BTK Régészeti Intézettől leválasztott Archeogenetikai Laboratórium 2021. március 3-tól új, önálló szervezeti formában működik tovább kutatóközpontunkban Archeogenomikai Intézet néven.

Március 15. alkalmából „Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért” – Anyák a szabadságharcban: nyilvános elvárások és magánérzelmek című cikkében Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi intézet tudományos főmunkatársa az anyákkal szemben a nyilvánosságban támasztott elvárások, illetve a magánélet valósága közötti ellentmondást vizsgálja 1848/49-es források alapján a Családtörténetek blogon.