Hírek

Az Irodalomtörténeti Közlemények évente néhány alkalommal tematikus lapszámokat is közread, hogy a szorosabban összetartozó vagy egymással párbeszédbe hívható tanulmányokat egy helyen közölje. A 2020. évi 4. szám a komparatisztika, az összehasonlító irodalomtudomány jegyében született, az 5. számot pedig József Attila legfrissebb értelmezéseinek szenteltük.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete 2020. december 4-én, 11 órától egy meghívásos nemzetközi online konferencia keretében emlékezik meg Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulójáról. A konferencia elsősorban, bár nem kizárólag, a közép-kelet-európai térség Beethoven-recepcióját állítja a középpontba. Az előadások a Beethoven-kultusz (ki)alakulását az egyes régiók, városok, kiemelt kulturális intézmények zenei gyakorlatán, ill. a társadalmi nyilvánosság szereplőinek tevékenységén keresztül vizsgálják felfedve a zeneszerzőről alkotott elképzeléseink időbeli, földrajzi, politikai, kulturális meghatározottságát.

A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet című projekt keretében, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Pap Norbert szerkesztésében jelent meg a Mordortól Mohácsig. A mohácsi csatatáj történeti–földrajzi kutatása című kötet, amelynek tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról (és ennek hatásáról a csatával kapcsolatban), a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak.

„László Zoltán magyar-albán szótára: imperializmus és nyelvtudomány” címmel az Osztrák Tudományos Akadémia új könyvsorozata, a Schriften zur Balkanforschung gondozásában megjelent Csaplár-Degovics Krisztiánnak, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának és Lumnije Jusufinak, a berlini Humboldt-Egyetem kutatójának közös monográfiája. A német nyelvű kötet egy olyan úttörő vállalkozás, amelyben az első magyar-albán szótár keletkezéstörténetét a történeti és nyelvészeti kutatások módszertanainak együttes alkalmazásával dolgozták fel.

Megjelent a Journal of Early Modern Christianity 2020/2. tematikus száma Invention, Transfer, and Reception: The Making of the European Reformation címmel, amely a 2019. június 4-én Budapesten rendezett nemzetközi workshop előadásaira épül. 

Gilányi Gabriella, a BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa, a Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.

Kovács András művészettörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének igazgatója Bethlen Gábor fejedelem újonnan előkerült címerköve Fogarasban. Internetes bejegyzések margójára címmel tart online előadást 2020. december 10-én, csütörtökön 17.00 órától (helyi idő szerint 18 órától) az EME Kutatóintézet szervezésében. Ezt követően Oborni Teréz, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be a Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című kiadványt.

A BTK Történettudományi Intézet és a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltára közös kiadásában, a „Lendület” Szent Korona projekt keretében megjelent az Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés című tanulmánykötet. Az 568 oldalas kiadványt Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója, Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, illetve a BTK TTI tudományos munkatársa és Pálffy Géza, a Kutatócsoport vezetője szerkesztette. A Péter Katalin emléke előtt tisztelgő kötet címnegyede itt, tartalomjegyzéke itt, szerkesztői előszava itt olvasható, borítója pedig itt tekinthető meg.

Ebben az évben nyolcadik alkalommal került sor a Kiss József-díj ünnepélyes átadására 2020. november 3-án. A díjat Kiss József (1923–1992) textológus emlékére gyermekei, Kiss Anikó és Kiss Péter alapították olyan fiatal kutatók számára, akik a magyar irodalmi textológia területén kiemelkedőt alkottak. Az idei kitüntetést Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa kapta az Arany János: Elbeszélő költemények (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet – Universitas Kiadó, Budapest, 2019.) kritikai kiadás sajtó alá rendezéséért és Petelei István műveinek kritikai kiadásáért.

A BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében 2020. október 27-én Ambrus Gergely, az ELTE BTK Filozófia Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek címmel. 2020. november 17-én pedig Pavlovits Tamás, az SZTE BTK Filozófiai Tanszék egyetemi tanára, az Université de Paris-Sorbonne és a Magyar Tudományos Akadémia doktora adott elő Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában címmel.

Az MTA Lendület Digitális Fragmentológia Kutatócsoport az újonnan föltárt, a magyar zenei középkorkutatásban javarészt ismeretlen erdélyi és partiumi hangjelzett kódextöredékeket, valamint a zágrábi Érseki Könyvtárban őrzött, mintegy 260 fragmentumból csaknem teljesen helyreállítható 13. századi esztergomi kottás breviáriumot mutatja be a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tervezett ülésszakán.

A BTK Néprajztudományi Intézet online könyvbemutatót rendez 2020. november 26-án csütörtökön, 14 órakor a Microsoft Teams platformján. A rendezvényen bemutatják az Ethno-Lore, a BTK Néprajztudományi Intézet évkönyv sorozatának legújabb köteteit, és 80. születésnapjának alkalmából köszöntik Paládi-Kovács Attila akadémikust, kutatóprofesszort és egykori igazgatót. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.