Hírek

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Modern Filozófia- és Eszmetörténet Kutatócsoportjának tagjai 2020. november 26-án konferenciát rendeznek „Tinta és szellem. A filozófiatörténeti hagyatékok és szövegkiadások módszertani problémái és filozófiai mélységei” címmel.

November 24-én 10 órától kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a Magyar Néprajzi Társaság Folklór szakosztálya és az ELTE BTK Folklore Tanszék szervezésében. A rendezvényen részt vesznek többek között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai is: Bednárik János (BTK Néprajztudományi Intézet, Adattár), Bolya Mátyás (BTK Zenetudományi Intézet, Népzenei Archívum) és Pávai István (BTK Zenetudományi Intézet, Hagyományok Háza).

A „BelVárosi esték“ következő ülésének témája a gyermek közétkeztetés interdiszciplináris vizsgálata. Az ELTE BTK Néprajzi Intézete, az MNT Városnéprajzi Szakosztálya és a BTK Néprajztudományi Intézete szervezésében megvalósuló program 2020. november 16-án 18:00–19:30 között kerül megrendezésre a Microsoft Teams online platformján. A programon való online részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. 

Regisztrálni a név és az e-mail cím elküldésével lehet a  címen.

A meghívó ide kattintva letölthető.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel közösen 2020. november 24-én, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

2020. november 24-én, kedden 11:00 órai kezdettel kerül sor Csákó Judit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Az Anjou-kori Magyarország nyugati elbeszélő forrásai. Nagy Lajos Dalmácia birtokáért vívott háborúi a narratív kútfők tükrében című online (MS Teams) előadására. 

Between Empires, Beyond Borders. The Late Ottoman Empire and the Early Republican Era through the Lens of the Köpe Family címmel jelent meg angol nyelvű kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 21^st Century Studies in Humanities című sorozatában. Az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Fodor Gábor szerkesztésében napvilágot látott könyvben a magyar származású Antoine Köpe emlékirataira támaszkodva nyolc tudományos értekezés kapott helyet magyar, török, francia és amerikai kutatók tollából, illetve bevezető és záró gondolatokat fogalmaztak meg a Köpe család amerikai leszármazottai, Elizabeth és Charles Childress.

Éveken át tartó restaurálási munka befejezésével a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet munkatársainak érdemi közreműködésével 2020. november 19-én visszatért a Magyar Tudományos Akadémia díszcímere (ismertebb nevén az Allegória) a székházba. A restaurálást a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai, Gippert László és Molnár László végezték el. 

Az olvasók nemrég kézbe vehették a legrégebbi magyar irodalomtudományi folyóirat idei második, majd harmadik számát. Gazdag és változatos tartalmuk nemcsak az irodalomtudomány, hanem a társtudományok szempontjából is tanulságos.

Kapcsolati hálózatok és informális szerkezetek a 19. századi nagybirtokokon címmel 2020. október 27-én került sor Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa PD 124393 sz. NKFI számú posztdoktori projektjének záróbeszámolójára. Az előadásról készült videó megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.

2020. november 25-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és az MTA Miskolci Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága Jövőformáló tudomány. Tudománytörténeti újdonságok az Irodalomtudományi Intézet legújabb könyvtermése alapján címmel közös rendezvényt szervez online közvetítéssel.

A BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársának, Németh Attilának, angol nyelvű tanulmányai jelentek meg nemzetközi tanulmánykötetekben. A szerző Epicureans on Teleology and Freedom című tanulmánya The Routledge Handbook of Hellenistic Philosophy kötetben látott napvilágot, illetve legújabb publikációja Atoms and Universals in Epicurus címmel az Atomism in Philosophy: A History from Antiquity to the Present kötetben olvasható.

 A legrégebbi horvát zászló a zágrábi horvát–magyar kiállításon

A BTK Történettudomány Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi egyik legkülönlegesebb felfedezése volt a legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló megtalálása az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában. A különleges kincs most első ízben utazott Horvátországba, ahol decemberig látható a 2020. szeptember 24-én, a zágrábi Klovićevi dvori galériában megnyílt, nagyszabású horvát–magyar kiállításon. A zászló horvát földre érkezéséről és a legfőbb horvát közjogi méltóságok előtt történt tisztelgésről számos horvát napilap tudósított, amelyek itt, itt és itt olvashatók, a megnyitóról pedig egy videó itt tekinthető meg.