Hírek

Megjelent Sudár Balázsnak, a BTK Történettudományi Intézet, illetve a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport munkatársának és B. Szabó Jánosnak, a Budapest Történeti Múzeum muzeológusának, történészének közös tanulmánykötete, amelynek címe: Az Árpád-ház nyomában. 

Az MTA 194., a járvány miatt online megrendezett rendes közgyűlésén – Karikó Katalin és Lovász László mellett – Kusz Veronika a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató tartott előadást „Közhelyek és vallomások. Ciklusszervezési stratégiák Dohnányi Ernő műveiben” címmel. Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető itt.

A „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében jelent meg az A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című forráskötet, amelyben két, a 18. század közepén németül, illetve olaszul írt naplót adnak közre magyar fordításban. Szemethy Tamás Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon című kötete pedig a Magyar Nemzeti Levéltár és a BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában látott napvilágot, és azt vizsgálja, igazolható-e, hogy a 18. század folyamán a magyarországi arisztokrácia új, udvarhű személyekkel „hígult fel”.

Késleltetve, tűnődve – online előadás

A Robert Capa Központ 2021. május 4-től látogatható Gyógyír című csoportos fotográfiai kiállításához kapcsolódó online előadás-sorozat részeként tartott előadást Perenyei Monika a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, a 20. századi művészeti és tudománytörténeti osztály, valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának áprilisi számában a kutatócsoport tagja, Draskóczy István: Arany, ezüst, réz. Egy szerződés tanulságai című írását közölték. 

A velencei heterodox emigráns Gian Michele Bruto (1517–1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát, Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, s egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát. A mű elkészült, ám nyomtatásba nem került, 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre. 

Az I. András király sírjának márvány fedlapjaként ismert sírkő felemelésével vette kezdetét a „Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása” című projekt keretében megvalósuló régészeti hitelesítő ásatás. Az ünnepi eseményen részt vett Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója, a projekt vezetője, valamint a kutatásba bevont szakemberek is.

Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl. 

A BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának munkatársa Szolláth Dávid nyerte el tanulmány kategóriában a 2021-es Artisjus Irodalmi Díjat Mészöly Miklós című monográfiájáért. 

2021. május 6−8. között került sor a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport nemzetközi konferenciájára, amelyet a „Hosszú Reformáció” témakörben rendeztek meg Long Reformation (ca. 1400–1800): Confessions, Cultures, and Societies címmel. A rendezvény videóösszefoglalója és Tóth Zsombor, a konferencia főszervezőjének előadása már megtekinthető a BTK Youtube csatornáján.

2021. április 30-án régészeti feltárás és műemléki falkutatás indult a tihanyi apátság Királykriptájában. A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek.