Hírek

2020. augusztus 29-én délelőtt a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a csata 494. évfordulóján tartottak ünnepséget, amelyen részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál és az intézmény több munkatársa is. A program keretében több intézményvezető, illetve kutató is aláírta a „Mohács 500” kiáltványt, amelyben közösen javasolják, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsák nemzeti emlékévvé. A mohácsi csata idei emléknapjának délutánján a város Kanizsai Dorottya Múzeumában tartották a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program könyvbemutatóját, amelynek során a projekt legfontosabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Miről szólnak a kötetek? Hogyan kapcsolódik a Trónok harca Mohácshoz? Mi a történészek feladata? Mi a kutatások legfontosabb célkitűzése? Összefoglalónkból kiderül.

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában címmel jelent meg  Kucserka Zsófia irodalomtörténész, a Pécsi Egyetem oktatójának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben egy 19. századi lánynapló alapján egy mozaikcsalád érzelmi viszonyrendszerét térképezi fel, különös tekintettel a nővérek szoros kapcsolatára.

Nemzetközi angol nyelvű műhelykonferencia 19-20. századi lengyel-magyar eszmetörténet identitásképző elbeszéléseiről

2020. július 30-án nemzetközi angol nyelvű műhelykonferenciát tartottak a BTK Filozófiai Intézetben. A műhelykonferencia a Lengyel Tudományos Akadémiával való kooperációként valósult meg Nyugatosítók és népiek. Egymást kizáró identitásképző elbeszélések a 19-20. századi lengyel és magyar eszmetörténetben (2020-2022) című bilaterális projekt részeként.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság MIT füzetek sorozatában Az állandó és a változó címmel jelent meg Angyalosi Gergely tanulmányokat, kritikákat és szakrecenziókat tartalmazó új könyve. A szerző az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársaként 2014-ig az intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályát vezette. A kötet írásainak többsége irodalomtörténeti tanulmány, főleg a 20. századi magyar irodalom tárgyköréből.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára új kiállításának megnyitójára 2020. augusztus 24-én került sor a Bécsi kapu téri épületben. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című, panorámavetítéssel kísért tárlat a 21. század interaktív eszközeit felhasználva mutatja be a magyar állam fennállásának ezer évét. A rendezvény egyik megnyitóbeszédét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója, Fodor Pál tartotta, aki kiemelte: „az itt látható dokumentumokból is leszűrhető tanulságokkal felvértezve az a feladatunk, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához, s ne engedjünk se az alkotmányosságból, se az önkormányzatból, vagyis a magyar külső és belső szuverenitásból.”

Az 1891 óta megjelenő, legrégebbi magyar irodalomtudományi folyóirat idei első számát jubileumi áttekintés nyitja Kecskeméti Gábor főszerkesztő, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója tollából, amely a magyar reneszánszkutatás jelenkori történetének legfőbb fejezetét, az 1970-től rendszeresen tartott reneszánsz-barokk konferenciák első ötven évét idézi fel. A lapszámban olvashatunk a kora újkori humanista szövegek tömegirodalommá válásától Kölcsey Ferencen és a Petőfi-pörön át Szabó Magda és Nagy Péter viszonyáig. A folyóirat felelős szerkesztője Csörsz Rumen István, Szemle rovatát Szénási Zoltán szerkeszti.

A „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és könyv alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági programja keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő kutatócsoport munkájának köszönhetően egyrészt számtalan forrás került elő, melyek új megvilágításba helyezhetik a csatáról eddig megrajzolt képet. Másrészt több tanulmánykötet járja végig a kulturális–tudományos emlékezet elképesztően gazdag történetét, az európai államok összehasonlító hadügyét és hadseregeinek erejét, a dinasztikus kapcsolatokat, valamint a mohácsi csatatáj történeti-földrajzi értelmezését. 

Az Országház építése és művészete címmel megjelent az épület nagymonográfiája. A kötetet Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos tanácsadója, kutatócsoport vezetője szerkesztette, és az Országház Könyvkiadó adta ki. A több mint 800 oldalas mű az Országház létrejöttének és kialakításának különféle aspektusait tárgyalja, mint a tervpályázat története, a kivitelezés folyamata, a műszaki kialakítás, a díszítés formái – épületkerámia, díszítőfestés, színes üvegablakok stb. –, az épület szobrai és képei. A munka felrajzolja a budapesti Országház helyét a világ parlament-építészetében, és bepillantást enged a társadalmi környezetbe is, amelyben a nagyszabású épület létrejött.

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tudományos munkájának keretében a nemrég elhunyt jeles középkorász-professzor, Bak M. János és a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza kutatócsoport-vezető tollából 2020. augusztus közepén angol nyelvű, tudományos ismeretterjesztő monográfia jelent meg a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások históriájáról. A Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötethez hasonló nemzetközi összegzés a témában még sohasem látott napvilágot. 

A BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg A Nation Divided by History and Memory: Hungary in the Twentieth Century and Beyond címmel a neves Routledge kiadó térségünkkel foglalkozó könyvsorozatában. A kötetben található kilenc tanulmányban a szerző a 20. századi magyar történelem néhány fontos és gyakran tragikus eseménye kapcsán vizsgálja az egyéni és közösségi emlékezet működését, valamint a történészi múltértelmezés technikáit és vitáit. 

A Valló Andor álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. Az emlékmű koncepciójának kialakításában részt vettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének (BTK TTI) munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Demeter Gábor, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK TTI tudományos tanácsadója és Molnár Antal, a BTK TTI igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.

Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából.