Hírek

December végén megjelent a Világtörténet 2020. évi 4. száma, melynek írásai a nemzetépítés, a nemzeti identitás, az emlékezetpolitika és a történelmi emlékezet egyes kérdéseit és egymáshoz való viszonyát vizsgálják a globális világban egyre nagyobb befolyással rendelkező, de Magyarországon meglehetősen kevés figyelmet kapó kelet- és délkelet-ázsiai térségben.

Az elmúlt időszakban számos kötet jelent meg a BTK Történettudományi Intézet munkatársainak tollából, szerkesztésében vagy közreműködésével. Cikkünkben ezeket a kiadványokat mutatjuk be.

Angol nyelvű kötet jelent meg a Szapolyai-család történetéről a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében 2017–2020 között zajló, az MTA Kiválósági Együttműködési Program keretében megvalósuló „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet” című projekt legújabb termékeként. A Forgotten Hungarian Royal Dynasty: The Szapolyais című, tizenhat tanulmányból álló kiadványt Fodor Pál és Varga Szabolcs szerkesztette.

Szabó Gábort, a BTK Filozófiai Intézet igazgatóját az Alexander von Humboldt Alapítvány Friedrich Wilhelm Bessel Kutatási díjjal jutalmazta. A kutatás fogadóintézménye a Müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem Munich Center for Mathematical Philosophy központja.

A BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma 2012-ben jött létre a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” programjának keretében, Dalos Anna vezetésével. A kutatócsoport tagjainak célja a zeneszerzők, zenetudósok, előadóművészek hagyatékainak, gyűjteményeinek feldolgozása mellett a 20. századi magyar zene történetének kutatása. Az Archívum források sokaságát gyűjti, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de a kutatócsoport tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. 

Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében 

A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

2021. január 12-én Rédei Miklós (London School of Economics and Political Science) tartott előadást a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében. Előadásának címe: A tudomány tulajdonságai Robert Musil „A Tulajdonságok Nélküli Ember” című művében.

A pozsonyi csatáról és a Magyarságkutató Intézetről írt cikket Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézetének igazgatója. A Hogyan ártsunk a nemzetnek? című írást a Mandiner közölte 2021. január 14-én. 

A BTK Filozófiai Intézete Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma keretében került sor Varga Péter András Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása. Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből című nyilvános előadására, 2020. december 8-án Szabados Bettina tartott előadást A filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában címmel, míg a szeminárium idei utolsó előadásaként Turgonyi Zoltán mutatta be készülő könyvét és adott elő Természetjog Isten halála után címmel.

Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata címmel jelent meg Erdélyi Gabriella, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa cikke a Családtörténetek blogon. A "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport vezetőjének írása  egy 17. század eleji főúri család levelezése alapján az anya és lánya közötti viszony érzelmi tartalmának történetiségébe ad bepillantást.

Forrai Gábor, az ELTE Gazdálkodástudomány Intézet egyetemi tanára tartott előadást Vannak-e doxasztikus kötelességeink? címmel 2020. december 1-jén a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumainak keretében, míg 2020. december 15-én az Intézet félállású tudományos munkatársa, Kodaj Dániel adott elő Véges kondicionális frekventizmus címmel.

Megjelent Gyáni Gábor akadémikus, a BTK Történettudományi Intézetének ny. kutatóprofesszora A nő élete – történelmi perspektívában című kötete a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport Magyar családtörténetek. Tanulmányok sorozata keretében.