„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével az MTA „Lendület” Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapján.
Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudomány Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című számában számolt be az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportjának munkájáról. A kutatócsoport az elmúlt négy évben hét saját és három kooperációban készült kötettel jelezte, hogy milyen kutatási irányok lehetnek fontosak az elkövetkező években a sokak életét meghatározó, és a magyar köztudatban nagyon erősen jelen lévő történeti eseménnyel kapcsolatban.
2020. május 21-én Mester Béla, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa online előadást tartott A sensus communishagyománya a magyar gondolkodás történetében címmel. Először röviden bemutatta azt a képet, amelyet Hans-Georg Gadamer klasszikus történeti elemzése tükröz a sensus communis szerepéről a szellemtudományokban, majd fölvázolta a fogalom kora újkori felelevenítésének a történetét mint egy kommunikációs kihívásra adott sajátos választ. Ezután rekonstruálta, hogy Hegel hogyan használja e fogalmat saját filozófiai önmeghatározásához, majd a magyar sensus communis-hagyomány rövid ismertetése után arra tért rá, hogy miként számol le Erdélyi János a józan ész fogalmával A hazai bölcsészet jelenében. Végezetül említésre került Szontagh viszontválasza és a vita mai hatása, relevanciája.
A trianoni béke 100. évfordulójával határon belül és kívül egyaránt rengeteget foglalkozott a sajtó, illetve a média. A BTK Történettudományi Intézet munkatársai is sok cikket jelentettek meg a témában, és számos interjú is készült velük. Elsősorban az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport tagjai nyilatkoztak, de több kollégánkat is megkérdezték a magyar történelem egyik legtragikusabb fordulópontjával kapcsolatban. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közlünk válogatást munkatársaink Trianon centenáriumával kapcsolatos olyan megszólalásairól és írásairól, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg.
2020. május 26-án a BTK Filozófiai Intézetének szervezésében Hörcher Ferenc Prudence, Moderation and Tradition: A Political Philosophy of Conservatism címmel tartott előadást angol nyelven, amelyet Walter Nicgorski, a University of Notre Dame professzor emeritusa kommentált.
Trianon közelről és távolról: online beszélgetés Ablonczy Balázs részvételével
Május 27-én, szerdán 16:00–17:00 óra között kerül sor arra az online kerekasztal-beszélgetésre, amelynek egyik résztvevője Ablonczy Balázs, a Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.
A veszélyhelyzet enyhülésével a Penna Bölcsész Könyvesbolt szeretettel várja az olvasókat 2020. június 8-tól a megszokott nyitvatartási időben, minden hétköznap délután.
A koronavírus miatti korlátozások erőteljesen éreztették hatásukat az egyetemi képzésben is, ám nem vetettek gátat az oktatásnak, az online eszközök segítségével az egyetemek folytatták a tanítást. A szemeszter végén most azt összegezzük, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai milyen mértékben járultak hozzá az online univerzumba kényszerült magyarországi, esetenként határon túli felsőoktatás sikeréhez a 2020-as tavaszi félév folyamán. Hosszú ideje hagyomány ugyanis, hogy intézetünk munkatársai az egyetemeken is előadásokat tartanak, szemináriumokat vezetnek. Az alábbi összeállítás egyfelől szemléletesen illusztrálja, hogy mekkora szerepet vállaltunk a történeti, esetenként azon túlmutató oktatásban, másfelől arra, hogy hány egyetemen, hányféle tematikában végeztek oktatást kollégáink.
A "Tökmag ereje" című 25 perces ismeretterjesztő film gyártása befejeződött, osztotta meg a hírt Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az intézet honlapján. Az alkotás magyar-szlovén tudományos együttműködésben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a ZRC SAZU Inštitut za slovensko narodopisje kutatóinak közreműködésével készült. Az ARRS – NKFIH SNN 126230 számú „Protected areas at the Hungarian- Slovenian border area. Challenges of cooperation and sustainable development nevű kutatási program keretében készült kétnyelvű film a tökmagolaj társadalmi szerepét mutatja be az Őrségben és Goričkoban, a határ menti magyar és szlovén faluközösségek életében.
Az Irodalomtudományi Intézetben működő, Hites Sándor által vezetett MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport 2020. május 18-án online műhelykonferenciát rendezett Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel. Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek és a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége (ahogy szűkösségük is) megold bizonyos kutatási problémákat, ám egyúttal újakat is létrehoz.
Új menüponttal bővült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának weboldala. A digitális tartalmak között most már filmeket is elérhetünk. A kutatást és az ismeretterjesztést egyaránt szolgáló összeállítások bemutatják azokat a régiókat és leleteket, amelyeket a szakemberek ma kapcsolatba hoznak őseinkkel.
Miért tiltotta be 1917-ben Moldvában a püspökség a katolikus nők fejviseletének, a kerpának a használatát? Hogyan élte meg egymás hiányát Kriza János, a népköltészeti gyűjtéséről ismert erdélyi unitárius püspök és felesége, Füzi Borbála, amikor 1851 és 1855 nyarán fürdőkúra miatt voltak távol egymástól? Milyen kulturális lehetőségekről álmodozott Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, amelyek hiányában úgy érezte, hogy a nagy elzártságban „valósággal el vadúl, el zsibbad, el egésségtelenedik mind test mind lélek egyaránt?”
A Néprajztudományi Intézet honlapján megjelent ismeretterjesztő cikkek ezekre a kérdésekre válaszolnak.