Hírek

2020. május 12-én, kedden, Geréby György, a CEU oktatója Hans Jonas és Petrus Damiani a múlt megváltoztathatóságáról címmel tartott online intézeti előadást a BTK Filozófiai Intézetének szervezésében.

Az utolsó feketehimlő-járvány Európában címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 8. része. Bíró László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa posztjában a már régóta legyőzöttnek hitt feketehimlő utolsó európai fellángolását beszéli el: Jugoszlávia, 1972.  

Online előadás Szécsi Gábor új kötetéről

Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.

Leírás: elmélet, irodalom, kép – összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok

A Reciti Kiadó gondozásában Leírás: elmélet, irodalom, kép címmel megjelent az Irodalomelméleti Osztály tagjainak közreműködésével a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. novemberében rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykötet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán).

A BTK Filozófiai Intézet félállású tudományos főmunkatársi álláspályázatát Schmal Dániel, a tudományos munkatársi álláspályázatot pedig Németh Attila nyerte. Ezúton is gratulálunk és sok szeretettel köszöntjük új kollégáinkat!

A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt szervezésében online rendezik meg A tatárjárásról sok szemmel: régi kérdések, új válaszok című tudományos ismeretterjesztő előadássorozat soron következő előadását 2020. május 7-én, csütörtökön, 17:30-kor. A hírt Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet Etnológiai Témacsoportjának tudományos főmunkatársa, a beszélgetés egyik résztvevője tette közzé az intézet honlapján. Rajta kívül a rendezvényen Batbayar Zeneemyadarral, Mongólia magyarországi nagykövetével beszélget még Laszlovszky József, Nagy Balázs és Uhrin Dorottya is.

2020. május 18-án, hétfőn 17:00 órától Az adatbőség zavarai: sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel tart online műhelykonferenciát A magyar irodalom politikai gazdaságtana MTA-Lendület Kutatócsoport. Résztvevők: Bezeczky Gábor, Kokas Károly, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szajbély Mihály és Maróthy Szilvia. A beszélgetést Császtvay Tünde vezeti.

Interjú Molnár Antallal a Magyar Nemzetben

A Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal a hódoltság koráról, a magyar történelem kulcskérdéseiről és a karanténba szorult történészekről nyilatkozott a Magyar Nemzet 2020. április 24-én megjelent számában.

A hagyományok szerint ez évben is a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint a díjazottak nevét az MTA 2020. május 4-én – a közgyűlés tervezett időpontjában – honlapján közzétette. 

Turbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete.

A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartják meg 2020. május 15-én 10 órától. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épül. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti zenei környezetben mutatja be. Az előadók között találjuk Csörsz Rumen Istvánt, a BTK Irodalomtudományi Intézet főmunkatársát és Bolya Mátyást, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársát, archívumvezetőt is.

A napokban jelent meg az elmúlt évek egyik legizgalmasabb hazai bioarcheológiai kutatásának eredményeit bemutató tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban. A kutatócsoport egy, az 5. századi Dunántúlon élt közösség élettörténetét vizsgálta komplex régészeti, fizikai antropológiai és izotópkémiai módszerekkel. A Vida Tivadar és Corina Knipper által vezetett NKFI/OTKA–DFG magyar–német nemzetközi projekt munkájában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete is részt vett.