Hírek

Az állati eredetű nyersanyagok közül az ún. kemény szövetekből – csont, agancs és agyar – készült tárgyaknak a legnagyobb a fennmaradási esélye a régészeti leletanyagokban. A csontmegmunkálás eredményeképpen létrejött eszközök és díszek valamennyi régészeti korszakban előfordulnak, ám tekintettel a fém őskor végi fokozatos térhódítására, nagyobb változatosságban és mennyiségben inkább a korábbi korszakokra jellemzőek. A Régészeti Intézetben Gál Erika archeozoológus kollégánk a közelmúltban több leletanyagot is vizsgált, melyekről már megjelent vagy megjelenés alatt álló tudományos közleményekben számolt be.

A „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport tagja, Hegedűs István az általa összeállított bibliográfia alapján elkészítette a késő rendi, illetve polgári kori uradalmakkal és nagybirtokkal kapcsolatos történészi feldolgozások folyamatosan frissülő online térképét. A jelenleg 380 bibliográfiai tételt megjelenítő térkép képet ad a történészi feltárómunka területi megoszlásáról, s lokális szinten is lehetővé teszi a tájékozódást.

Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított forrásgyűjtemények a Herder Intézet honlapján

A marburgi Herder intézet honlapján tették közzé a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított Ungarn 1944/54–1985 című (német és magyar nyelvű) forrásgyűjteményt. Az oldal itt érhető el. A korábban szintén általa összeállított Umbruch in Ungarn című forrásgyűjtemény pedig itt tekinthető meg.

Örök Mohács – Szövegek és értelmezések címmel megjelent a Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat legújabb kötete B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztésében. Hasonlóan a sorozat 2019-ben kiadott első kötetéhez (Több mint egy csata: Mohács), ezúttal sem csupán egy nap történetéről olvashatunk, hanem a csatához vezető időszakról és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt a korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, amelyek jelentős része most először olvasható magyarul.

Megjelent a Világtörténet 2020. évi 2. száma, amely a nemzeti érzés és külpolitika bizonyos összefüggéseit vizsgálja az Oszmán Birodalom határvidékén. Jelen szám súlyponti részét az albánok története képezi: hogyan formálódott nemzettudatuk, a különböző korokban miként értelmezték Rómában és Bécsben az összetartozás-tudat jeleit, valamint hogyan kívánták az albántudat erősítését elősegíteni, illetve milyen célokra tartották felhasználhatónak. A Műhely rovat a most 75 éve befejeződött második világháború egyik sorsdöntő évének szovjet és orosz historiográfiáját tekinti át.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című 2020/2. számát kerekasztal-beszélgetéssel mutatták be június 24-én. Bevezetésképpen Földes Györgyi (BTK Irodalomtudományi Intézet [BTK ITI]), a Helikon főszerkesztője ismertette a lapszám tartalomjegyzékét, illetve bemutatta a beszélgetés résztvevőit, majd a digitális bölcsészet, elsősorban a digitális irodalomtudomány módszertani kérdéseiről esett szó Maróthy Szilvia (BTK ITI), a szám szerkesztője vezetésével.

Üdvözlet a győzőnek címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az első világháború századik évfordulója alkalmából rendezett háromrészes konferenciasorozat tanulmányaiból készült kötetek záró darabja.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetben 2015. július óta működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és záróbeszámolóját kiváló színvonalúnak minősítették a szakmai bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság.

Kiss Viktória kutatócsoport-vezető összefoglalója az öt év alatt elért eredményekről:

„A múltbeli családra többnyire stabil és egységes alakzatként gondolunk, amely szülőkből és gyermekeikből áll, s amelyet a szülői hatalom tart össze. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a forrásokat, hamar kiderül, hogy a családi életnek ez az egyszerű képlete a valóságban igencsak változatos lehetett. A családtagok közötti kapcsolatrendszer számos árnyalattal rendelkezett, és a stabilnak tűnő egységet gyakran érték olyan megrázkódtatások, amelyek annak széteséséhez vezettek.” Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben címmel jelent meg  Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatójának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben 16. századi, jómódú pozsonyi polgárok meglehetősen bonyolult családi viszonyaiba nyújt betekintést végrendeleteik segítségével.

A magyar Országgyűlés 2018 novemberében úgy döntött, hogy a 2019. évet – Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából – II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja. Az emlékév során számos tudományos és kulturális rendezvényre került sor és a későbbiekben követően több színvonalas publikáció is megjelent a Rákóczi-korról. Ezek sorában kiemelkedő a nemrég megjelent Rákóczi emlékkönyv, amelyben a BTK Történettudományi Intézetének két munkatársa – Pálffy Géza és Tóth Ferenc tudományos tanácsadók – tanulmányai is helyet kaptak.

A Filozófiai Intézet kutatójának, Gángó Gábornak Lukács György Tanácsköztársaságban betöltött szerepéről jelent meg német nyelvű publikációja az Ungarn-Jahrbuch 35. számában. A tanulmány alapjául Gángó Gábor a „…minden édenek neve vad poklokat bűvöl”. A Magyarországi Tanácsköztársaság című az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által 2019. szeptember 11-12. között megrendezett konferencián tartott előadása szolgált.

A 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az idei évben zárta az ötödik évet. A záróbeszámolót, azaz a csoport munkáját az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság kiváló színvonalúnak minősítette.

Cikkünkben Weisz Boglárka kutatócsoport-vezető összefoglalóját olvashatják az öt év alatt elért eredményekről: