Hírek

A BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak új könyve jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához című kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Jász Borbála summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének fiatal kutatója, Jász Borbála 2020. június 18-án védte meg Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete című doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában summa cum laude minősítéssel.

Megjelentek az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak legújabb publikációi – olvashatjuk a kötetek virtuális bemutatójának honlapján. Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet (ZTI) tudományos főmunkatársának, osztályvezetőjének műve a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal, három kötetben, magyar és angol nyelven. Gilányi Gabriella, a ZTI tudományos főmunkatársának és Szoliva Gábriel OFM, a Kutatócsoport tagjának monográfiái a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez című kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, illetve közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.

Az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 2014. évi, isztambuli konferenciáján szervezett „Bringing Down the Iron Curtain. Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe?” című szekció előadásaiból készült tanulmánykötet 2020 tavaszán jelent meg az oxfordi Archaeopress Kiadó gondozásában. A cseh, román, német, brit és magyar szervezők által életre hívott szekció apropóját a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója adta. A kötet szerkesztésben Kiss Viktória vett részt, és Kulcsár Gabriellával közös tanulmányukkal képviselték a BTK Régészeti Intézetet.

A járványhelyzet enyhülésével újraindult az ÁsaTalk podcast adássorozata is, amelynek 9. részében a vendégek a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője és Kulcsár Gabriella, az Ősrégészeti témacsoport vezetője voltak. Az adásban a Kr. e. 3. és 2. évezred, a kora és középső bronzkor történetéről, a korszakot jellemző változásokról volt szó. A beszélgetés fő témáját a Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amelyekből megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk megismerni egy temetkezés kapcsán, illetve még az adás elején kitértek a Régészet Napja programjaira is.

Az idei Felfedezők Napja más lesz, mint a korábbiak. A szervezők az online térben valósítják meg a rendezvényt: a virtuális előadásokon kutatókkal, expedíciókkal, kalandvágyó utazókkal, távoli vidékekkel ismerkedhet meg a közönség. Sőt arra is lesz lehetőség, hogy az előadóktól kérdezzenek az érdeklődők. A rendezvény első napján, június 13-án tart előadást Pap Norbert, a BTK tudományos tanácsadója, a PTE egyetemi tanára, a Szigetvár-Turbék projekt és a Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatócsoport társvezetője. A program keretében levetítik A Szulejmán titok című filmet, amelynek – ezúton jelentjük – elkészült a folytatása is.

A The Art of Medieval Hungary című kötetet a római Viella Kiadó jelentette meg 2018-ban Xavier Barral i Altet, Lővei Pál, Vinni Lucherini és Takács Imre szerkesztésében, Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatójának jóvoltából és szervezésében. Az intézmény Bibliotheca Academiae Hungariae – Studia sorozatának 7. kötetéről külföldön és itthon is számos recenzió jelent meg, ezekből válogattunk.

Babai Dániel, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében című kutatási témájával lett a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának, a „Lendület” program egyik nyertese.

A Történelmi Szemle 2020. évi 1. számában (rendelési információk itt) Vadas András tanulmánya arra keresi a választ a késő középkori hazai okleveles gyakorlat tükrében, hogy megváltozik-e adott földbirtok tulajdonjoga, ha a birtokhatárt jelentő folyó folyása megváltozik. Turbucz Dávid tanulmánya Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásáról, 1892 és 1894 közötti világ körüli útjáról szól, a Bécsben őrzött levéltári forrásokra alapozva. Katona Csaba írása azt mutatja be, hogy Bulgária első világháborús hadba lépése hogyan jelent meg a korabeli magyar sajtóban. Az 1526. évi mohácsi csata pontos helyszínéről folyó vita kapcsán pedig egész blokk kapott helyet a lapszámban: összesen hét írás foglalkozik a kérdéssel, egymásra is reflektálva. Gyarmati György tollából Ormos Mária, míg Erdélyi Gabriella tollából Péter Katalin nekrológja zárja a kiadványt. 

Megnyílt Sárközi Ildikó Gyöngyvér, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársának fotókiállítása, amely virtuális sétával 2020. június 19-től 2020. július 31-ig bejárható. A Létből létbe – Halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című kiállítás középpontjában egy kínai nemzeti kisebbség, a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás kiemelkedő jelentősége, ami a vallásos rítusokon túl a sibék mindennapjait is áthatja.

2020. június 9-én Lautner Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense tartott online előadást  BTK Filozófiai Intézet szervezésében „Arisztotelész és az érzékek elválaszthatósága. A szaglás esete” címmel. Az előadáshoz a Filozófiai Intézet kutatója, Gángó Gábor fűzött kommentárt.

Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle most megjelent számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Kisebb mértékben ugyan, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a stilometria vagy az adatbázis-építés.