Hírek

Zűrzavaros évek, 1919–1921: beszámoló a győri konferenciáról

Zűrzavaros évek, 1919–1921 címmel került sor tudományos konferenciára 2020. szeptember 30-án a Győri Egyházmegyei Levéltár szervezésében. A konferencia levezető elnöke a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, Balogh Margit volt; míg a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője, a „Lendület” Trianon100 Lendület Kutatócsoport vezetője, Ablonczy BalázsSelmec–Győr–Salzburg. Szitnyai Zoltán menekült-elbeszélései címmel tartott előadást.

Megjelent Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársának újabb kötete A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687–1746) címmel. A kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozat legújabb kiadványa, megjelenését az MTA BTK „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) támogatta. A tartalomjegyzéke itt, az Előszó pedig itt olvasható.

A BTK Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legújabb kiadványainak hangversennyel egybekötött bemutatójára 2020. szeptember 24-n 14.30-tól kerül sor az intézet Bartók-termében (Budapest I., Táncsics Mihály u. 7.). A három kötet bemutatóját két előadás és egy hangverseny is kíséri. A meghívó itt elérhető.

Megjelent a „Confinia et horizontes” sorozat első kötete

A „Confinia et horizontes” című kiadvány a Német Régészeti Intézet frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) új sorozata, melynek célja a legújabb őskori (újkőkori és bronzkori) kutatások eredményeinek bemutatása. Az új sorozat megnevezése latin és görög kifejezések ötvözésével hívja fel a figyelmet a határok és határrégiók átjárhatóságára, a kapcsolatok, a tudás, az ismeretek átadása, valamint a csere és kereskedelem által új távlatokat nyitó és teremtő jellegére. Az egyes kötetek a DAI RGK és nemzetközi partnerintézményei tudományos együttműködéseiben megvalósuló interdiszciplináris kutatásokat mutatják be a jövőben.

A sorozat első kötete, Bánffy Eszter, a DAI RGK igazgatója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadója szerkesztésében, az elmúlt évtizedekben végzett Duna-menti újkőkori kutatásaink új eredményeivel ismertetik meg az Olvasót. A „The Environmental History of the Prehistoric Sárköz Region in Southern Hungary”című kötet négy tanulmányában, a Duna-menti Sárköz régió átfogó régészeti, környezettörténeti, hidrológiai, archeobotanikai elemzéseit ismerhetjük meg Alsónyék, Tolna-Mözs, valamint Fajsz-Kovácshalom, Fajsz-Garadomb őskori lelőhelyek és környezetük vizsgálata által.

A kutatásokban munkatársaink közül Marton Tibor, Oross Krisztián, Osztás Anett, Serlegi Gábor és Sümegi Pál vettek részt. Emellett Serlegi Gábor, egy szintén a kötetben található dolgozatában, bepillantást nyerhetünk a Balaton déli partjának vízszintváltozásokkal kísért régészeti történetébe.

Régészként Zalalövőtől San Potito di Ovindoli-ig – Beszélgetés Redő Ferenccel

Redő Ferenc, a Régészeti Intézet volt igazgatóhelyettese ugyan hivatalosan már nyugállományba vonult, mégis sokszor hívják Zala megyébe konzulensnek, előadónak, sőt numizmatikai szakértőnek is. Nemrég egy bagodi régészeti feltáráson vett részt, a Göcseji Múzeum felkérésére tanácsadóként.

„1973-ban mint az ELTE régészet szakos végzős hallgatója jártam először Zalalövőn. Néhány csoporttársammal és tanárunkkal, Mócsy András professzorral kezdtünk ott egy tervezett ásatást. Ennek oka az volt, hogy a Borostyánkő út térképén volt egy „fehér folt”, vagyis egy hiányzó település a szlovéniai Ptuj (Poetovio) és Szombathely (Savaria) között. Márpedig ha a híres római útvonalat megfigyeljük, akkor jól látszik, hogy nagyjából 50 kilométerenként építettek egy nagyobb várost. Ptuj és Szombathely viszont 150 kilométerre van egymástól. Valaminek tehát még lennie kellett ezen a magyarországi szakaszon.”

Így kezdődött egy több évtizedes történet, melynek részleteiről, többek között a zalalövői kezdetekről, Salla „kirajzolódásáról” és a régészeti munka szellemiségéről legutóbb a Zala megyei hírportál, a zaol.hu oldalán megjelent riportban beszélt Redő Ferenc.

Arcok a bronzkorból – az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukció a Határtalan Régészet új számában

Az őskorkutatás egyik modern irányzata a sírokból feltárt emberi maradványok komplex biorégészeti vizsgálata, amelyet számos hazai és nemzetközi támogatással futó projekt keretein belül végeznek. A magyarországi bronzkori (Kr.e. 2600/2500–800) népességek anyagi kultúráját és biológiai maradványait együtt elemző projektekben fontos, hogy a tudományos feldolgozás során „arcot is adhassunk” a bronzkorban élt embereknek.

A Határtalan Régészet 2020. évf. 3. számának hasábjain megjelent tanulmányban az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukció elkészítésének részleteit, és hasonló korú eurázsiai temetkezések alapján készült művészi arcrekonstrukciókat mutatnak be a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE Embertani Tanszék, az ELTE Régészettudományi Intézet és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkatársai.

A teljes cikk itt olvasható.

Több mint százhatvan fiatal kutató folytathatja tudományos munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Az MTA által 1996-ban alapított Bolyai-ösztöndíj segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint MTA-doktori értekezésük megírásában és a tudományos cím megszerzésében. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársainak nyertes pályázatait mutatjuk be intézetenként.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a BTK Történettudományi Intézet közötti együttműködés keretében az EME Kutatóintézetének munkatársai: Bodgándi Zsolt tudományos kutató és Fejér Tamás tudományos kutató, valamint a BTK TTI részéről Jakó Klára tudományos főmunkatárs szerkesztésében megjelent a két intézmény közös kiadványa Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban címmel. A kötet az EME Kutatóintézete és a BTK Történettudományi Intézet által 2018. október 18–19-én Budapesten, ugyanezzel a címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A konferencia-sorozat következő állomására online kerül sor 2020. október 2-án pénteken, 10 órától.

Megjelent Magyar vidék a 20. században című sorozat ötödik darabja a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kiadásában. Az árnyékos oldalon - Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című tanulmánykötetet Horváth Gergely Krisztián, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport vezetője, illetve Csikós Gábor, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerkesztette. A kötet tartalomjegyzéke és az Előszó itt olvasható.

A Látkép 2020 – Művészettörténeti Fesztivál keretében megvalósuló poszterkiállítás eredetileg a 2020. szeptember 24-26. között megrendezésre kerülő konferencia poszterszekciója lett volna. Bár a fesztivál a járványhelyzet miatt elmarad, a konferencia poszterszekciójára tervezett poszterek több hónap munkájának köszönhetően elkészültek. 

A világjárvány miatt kialakult különleges helyzetben a többezres tagságú European Association of Archaeologists (EAA) idei, eredetileg Budapestre tervezett konferenciáját a Szövetség virtuális térben valósította meg 2020. augusztus 24–30. között. Az európai régészettudomány egyik legfontosabb rendezvényének előadásai között az őskortól egészen a középkorig, kora újkorig, a bioarcheológiai, archeometriai, környezetrégészeti, tájtörténeti kutatások széles tárházát érintették a BTK Régészeti Intézet munkatársainak előadásai.

Dombóvár Város Önkormányzata felkérésére idén is folytatódott a Dombai család egykori rezidenciájának feltárása. Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézet fiatal kutatói ösztöndíjas munkatársának vezetésével végzett terepi munkálatok elsődleges célja a korábbi években megkezdett déli épületszárny és a nyugati belső torony feltárásának a folytatása, valamint a 2019 őszén elvégzett geofizikai kutatások eredményei alapján a vár melletti település vizsgálatának a megkezdése volt.

A 2020. évi Zrínyi Napok keretében a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében került sor szeptember 12-én, a szigetvári városháza dísztermében a Szigetvár-könyvek sorozat eddig megjelent két kötetének és Borsody István Élet a türbe árnyékában című dokumentumfilmjének ünnepélyes bemutatójára.

A Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet című tudományos konferenciára Zrínyi Miklós születésének (1620) négyszázadik évfordulóján került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és az egri Eszterházy Károly Egyetem együttműködésében. Az évforduló nemcsak Zrínyi Miklós költői életművével, hanem az irodalomtörténet-írás és a koraújkor-kutatás alapvető interdiszciplináris korszakfogalmával, a barokkal is lehetőséget kínált a szembesülésre. A konferencia az elmúlt évek prózára és retorikára irányuló érdeklődését ezúttal a poétikatörténetivel kívánta gazdagítani, az előadókat hangsúlyozottan a verses anyag, a költészet vizsgálatára ösztönözte