Hírek

A járványhelyzet enyhülésével újraindult az ÁsaTalk podcast adássorozata is, amelynek 9. részében a vendégek a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője és Kulcsár Gabriella, az Ősrégészeti témacsoport vezetője voltak. Az adásban a Kr. e. 3. és 2. évezred, a kora és középső bronzkor történetéről, a korszakot jellemző változásokról volt szó. A beszélgetés fő témáját a Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amelyekből megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk megismerni egy temetkezés kapcsán, illetve még az adás elején kitértek a Régészet Napja programjaira is.

Az idei Felfedezők Napja más lesz, mint a korábbiak. A szervezők az online térben valósítják meg a rendezvényt: a virtuális előadásokon kutatókkal, expedíciókkal, kalandvágyó utazókkal, távoli vidékekkel ismerkedhet meg a közönség. Sőt arra is lesz lehetőség, hogy az előadóktól kérdezzenek az érdeklődők. A rendezvény első napján, június 13-án tart előadást Pap Norbert, a BTK tudományos tanácsadója, a PTE egyetemi tanára, a Szigetvár-Turbék projekt és a Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatócsoport társvezetője. A program keretében levetítik A Szulejmán titok című filmet, amelynek – ezúton jelentjük – elkészült a folytatása is.

A trianoni béke 100. évfordulójával határon belül és kívül egyaránt rengeteget foglalkozott a sajtó, illetve a média. A BTK Történettudományi Intézet munkatársai is sok cikket jelentettek meg a témában, és számos interjú is készült velük. Elsősorban az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport tagjai nyilatkoztak, de több kollégánkat is megkérdezték a magyar történelem egyik legtragikusabb fordulópontjával kapcsolatban. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közlünk válogatást munkatársaink Trianon centenáriumával kapcsolatos olyan megszólalásairól és írásairól, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg.

Babai Dániel, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében című kutatási témájával lett a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának, a „Lendület” program egyik nyertese.

A Történelmi Szemle 2020. évi 1. számában (rendelési információk itt) Vadas András tanulmánya arra keresi a választ a késő középkori hazai okleveles gyakorlat tükrében, hogy megváltozik-e adott földbirtok tulajdonjoga, ha a birtokhatárt jelentő folyó folyása megváltozik. Turbucz Dávid tanulmánya Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásáról, 1892 és 1894 közötti világ körüli útjáról szól, a Bécsben őrzött levéltári forrásokra alapozva. Katona Csaba írása azt mutatja be, hogy Bulgária első világháborús hadba lépése hogyan jelent meg a korabeli magyar sajtóban. Az 1526. évi mohácsi csata pontos helyszínéről folyó vita kapcsán pedig egész blokk kapott helyet a lapszámban: összesen hét írás foglalkozik a kérdéssel, egymásra is reflektálva. Gyarmati György tollából Ormos Mária, míg Erdélyi Gabriella tollából Péter Katalin nekrológja zárja a kiadványt. 

A veszélyhelyzet enyhülésével a Penna Bölcsész Könyvesbolt szeretettel várja az olvasókat 2020. június 8-tól a megszokott nyitvatartási időben, minden hétköznap délután.

2020. június 9-én Lautner Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense tartott online előadást  BTK Filozófiai Intézet szervezésében „Arisztotelész és az érzékek elválaszthatósága. A szaglás esete” címmel. Az előadáshoz a Filozófiai Intézet kutatója, Gángó Gábor fűzött kommentárt.

Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle most megjelent számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Kisebb mértékben ugyan, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a stilometria vagy az adatbázis-építés.

Az Irodalomtudományi Intézetben működő, Hites Sándor által vezetett MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport 2020. május 18-án online műhelykonferenciát rendezett Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel. Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek és a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége (ahogy szűkösségük is) megold bizonyos kutatási problémákat, ám egyúttal újakat is létrehoz.

Megjelentek az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak legújabb publikációi – olvashatjuk a kötetek virtuális bemutatójának honlapján. Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet (ZTI) tudományos főmunkatársának, osztályvezetőjének műve a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal, három kötetben, magyar és angol nyelven. Gilányi Gabriella, a ZTI tudományos főmunkatársának és Szoliva Gábriel OFM, a Kutatócsoport tagjának monográfiái a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez című kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, illetve közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.

„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével az MTA „Lendület” Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapján.

Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudomány Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című számában számolt be az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportjának munkájáról. A kutatócsoport az elmúlt négy évben hét saját és három kooperációban készült kötettel jelezte, hogy milyen kutatási irányok lehetnek fontosak az elkövetkező években a sokak életét meghatározó, és a magyar köztudatban nagyon erősen jelen lévő történeti eseménnyel kapcsolatban.