Hírek

A „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport munkájának középpontjában a bronzkori ember áll. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont más „Lendület” kutatócsoportjaihoz hasonlóan férfiakról és nőkről, a kutatott időszak társadalmáról igyekeznek minél több információt feltárni.

A „Megtestesült bronzkor” című új sorozatban havonta egy-egy bronzkori ember élettörténetét ismerhetjük meg. A sorozat bevezetője Kiss Viktória kutatócsoport-vezető tollából már elérhető a kutatócsoport honlapján.

Kovács Gábor online előadása Hannah Arendtről és a politikai morál problémájáról

Április 16-án, csütörtökön 11 órától Kovács Gábor, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa online előadást tart A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában címmel.

„Maradjon egy hónapra elkülönítve” – Karanténok és pestisjárványok a középkorban címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 4. része. Vadas András, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója a járványos betegségek terjedése ellen évszázadok óta használt – sokáig egyetlen hatásos – eszköz, a karantén intézményének keletkezéstörténetét beszéli el. 

Három részes interjú készült Türk Attilával, a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetőjével a magyar őstörténeti aktuális kérdéseiről és kutatási helyzetéről a Vasárnap.hu oldalon. A régésszel Tóth Gábor beszélgetett.

„Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” - Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 5. része. Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa posztjában azt mutatja be, miként érintettek a 19. századi kolerajárványok egy speciális helyzetű települést, Balatonfüredet, a polgári fürdőélet magyarországi bölcsőjét.  

"Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani” – Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 3. része. Mihalik Béla, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az utolsó nagy hazai pestisjárványnak a mindennapi életre gyakorolt hatását, illetve a válsághelyzet következményeit mutatja be a Jászkunság példáján keresztül.  

Huszárkarddal a pestis ellen - Magyar emigránsok a nagy marseille-i pestisjárvány idején címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 6. része. Tóth Ferenc, a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója posztjában egy ismeretlen járványtörténeti epizódot beszél el: magyar huszárok a pestis ellen francia földön. 

Gángó Gábornak, a Filozófiai Intézet kutatójának Ernst Königről szóló szócikke jelent meg a „Natural Law 1625-1850: Database” (Erfurt/Halle/Jena) adatbázisban, valamint Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről írott szócikkekkel járult hozzá a „Soziologie und ihre Nachbardisziplinen im Habsburgerreich. Ein Kompendium internationaler Forschungen zu den Kulturwissenschaften in Zentraleuropa” (szerk. Karl Acham) című kézikönyvhöz.

Több mint harminc kötetet tett teljes egészében elérhetővé online a Történettudományi Intézet

Munkatársaink a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutató kollégákat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt. A kötetek a szerzők neveinek ABC sorrendjében kerültek fel az intézet honlapjára, az elérhető könyvek száma folyamatosan frissül.

Szilágyi Adriennt a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották

A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-as Tagválasztási Bizottsága azt az egyhangú határozatot hozta, hogy a Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója, Szilágyi Adrienn számára FKA-tagságot adományoz a 2020–2025-ös periódusra. 

A Reciti Kiadó gondozásában, a BTK Lendület Nyugat-magyarországi iro­da­lom 1770–1820 Kutatócsoport anya­gi és szel­le­mi tá­mo­ga­tá­sá­val megjelent a Doromb: Köz­köl­té­sze­ti tanulmányok legújabb, hetedik kötete, amely az előz­mé­nyek­hez hí­ven to­vább­ra is ke­res­i az össze­füg­gé­se­ket a tör­té­ne­ti vagy je­len­ko­ri po­pu­lá­ris szö­veg­ha­gyo­mány (tág szó­val: a köz­köl­té­szet) for­rá­sai és az ál­ta­la ki­fej­tett ha­tá­sok vi­lá­gá­ban.

Írók a halál torkában: influenza, nátha és más nyavalyák a 18. század végén

„Noha még fiatal a két író – nem töltötték be a harmincadik évüket sem –, már megtapasztalták, milyen szembenézni a halállal. De vajon melyik volt az a betegség, amelyik szinte végzetesnek bizonyult az egyikük, illetve a másikuk számára?”