Hírek

Az Állami Számvevőszék 2020. február 21. napján tette közzé hivatalos honlapján a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont vagyongazdálkodásáról szóló, a 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozó jelentését.

A jelentés összefoglaló megállapítása szerint:

„A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont a 2016. és 2017. években nem biztosította a közvagyon megőrzését, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladatok célszerű ellátására. A 2018. évi vagyongazdálkodásban a vagyon megőrzése szempontjából kockázat nem merült fel.”

A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén Kiss Jenő, Kósa László, Paládi-Kovács Attila, Tallián Tibor és Vásáry István ajánlásával Borsos Balázst, a Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadóját és igazgatóhelyettesét levelező tagjává választotta. Borsos Balázs székfoglaló előadását 2020. február 10-én tartotta meg Az ökológiai lábnyom mint kultúrák összehasonlításának eszköze? címmel az MTA székházának II. emeleti nagytermében. A nagy érdeklődéssel kísért eseményt Kertész András, az MTA rendes tagja, az MTA I., Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Borsos Balázs szakmai életútját Kósa László, az MTA rendes tagja méltatta.

Cikkünkben Borsos Balázs előadásának rövid összefoglalóját és Kósa László laudációját olvashatják.

2020. február 14-én 10-00–21:00 között ismét látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasóterem az MTA Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva. A képes teremben ismét látható – keretének hosszú restaurálása után – Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló festménye.

Történészszemmel: Trianon és következményei. Nemzetközi konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)/(Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924] címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia 2020. június 11. és 13. között a trianoni békeszerződésről és következményeiről.

Gyenis Balázs tanulmánya a Foundations of Physics-ben

„Determinism, Physical Possibility, and Laws of Nature” címmel jelent meg Gyenis Balázs tanulmánya a Foundations of Physics folyóiratnál. A cikk a fizikai lehetőség és a fizikai törvény fogalmi kapcsolatát vizsgálja, s rámutat, hogy a determinizmus-indeterminizmus kérdése érzékenyen függ e fogalmi kapcsolat természetétől. A tanulmány teljes szövege ITT elérhető. 

A harang alakú edények népe és a fémművesség (avagy a tudomány új eredményeiről egy humoros film kapcsán)

Régészek a moziban címmel több cikkből álló összeállítást olvashattunk a Határtalan Régészet nyári számában arról, hogy az ókori vagy középkori történelmi–régészeti témájú filmek (pl. a Trója, a Gladiátor vagy a Rettenthetetlen) mennyire hitelesek, korhűek a támadó és védő fegyverek, ékszerek, harcmodor vagy a ruhaviselet szempontjából. Kollégáink éles szemmel, kiválóan mutatnak rá a hollywoodi produkciók hibáira. Ugyanakkor e nagyszabású filmek látványvilága sokszor még a régészt is elvarázsolja. Esetünkben is igaz: a Trója c. filmet nézve, a Hector hajában megcsillanó arany hajkarikákról nem biztos, hogy a bronzkori ékszerek tipológiája jut eszünkbe… A teljes cikk ITT.

A BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport újabb nemzetközi régészeti konferenciát szervez 2020. március 3-án, kedden.

Az eseményre az Árpád-ház Program IV.2. alprojekt keretében kerül sor, a PPKE Régészettudományi Intézetével közös rendezésben.

A magyar őstörténettel foglalkozó hazai régész kollégák számára, igény szerint, személyes konzultációs lehetőséget biztosítunk a konferencián kívül is a téma legkiválóbb orosz, ukrán és moldáv szakértőivel.

A meghívó ITT olvasható.

Hungarika-kutatások eredményei

A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai a Kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában című NKFIH KH130473 sz. projekt Külföldi kereskedők Magyarországon című műhelykonferenciáján a projekt első évében Magyarországon kívüli levéltárakban folytatott kutatásaikról, illetve azok egy töredékéről számoltak be. Az előadók minden esetben olyan forrásokat mutattak be, mely dokumentumok fényképmásolata nem található meg a Magyar Nemzeti Levéltár állományában, rámutatva ezzel arra, hogy hungarika-kutatásaik során számos olyan iratot sikerült feltárniuk, melyek egy része korábban egyáltalán nem volt ismert a kutatók előtt, másik részük ugyan kiadásban elérhető, de a bennük fellelhető jelentős olvasati hibák némely esetben tévútra vitték az eddigi kutatásokat. Bővebben...

A néprajztudomány helyzete és jövője V. – A néprajz és a társtudományok

2020. január 23-án volt a Humán Tudományok Kutatóházában a néprajztudomány helyzetét és jövőjét felmérő konferencia-sorozat ötödik tanácskozása, amely a társtudományok és a néprajztudomány együttműködésének eredményeit és kérdéseit mutatta be. A konferencia felkért előadói a társtudományok azon művelői voltak, akik munkájuk során gyakran támaszkodnak néprajzi/antropológiai szakirodalomra, és jelentős tapasztalatot halmoztak fel néprajzkutatókkal való együttműködésük során. Az előadásokban felvetett megállapításokra és problémákra néprajzkutatók reflektáltak, majd nyílt vita követte az egyes szekciók előadásait és referátumait. További információk ITT találhatók.

Erdődy Edit-díj 2020

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított Erdődy Edit-díjat 2020-ban Kutasy Mercédesz nyerte el Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein című könyvéért. A díjról további információkat ITT találnak.

A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete által rendezett konferencia előadásai nyomán készült tanulmánykötet bemutatója 2020. február 19-én lesz.

Őszinte megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 84. évében, 2020. február 2-án elhunyt Péter Katalin professzor emeritus, a magyar történetírás nemzetközileg is elismert képviselője, aki 1959 óta volt a Történettudományi Intézet munkatársa. Emlékét megőrizzük.