Hírek

Megjelent a Világtörténet 2020. évi 2. száma, amely a nemzeti érzés és külpolitika bizonyos összefüggéseit vizsgálja az Oszmán Birodalom határvidékén. Jelen szám súlyponti részét az albánok története képezi: hogyan formálódott nemzettudatuk, a különböző korokban miként értelmezték Rómában és Bécsben az összetartozás-tudat jeleit, valamint hogyan kívánták az albántudat erősítését elősegíteni, illetve milyen célokra tartották felhasználhatónak. A Műhely rovat a most 75 éve befejeződött második világháború egyik sorsdöntő évének szovjet és orosz historiográfiáját tekinti át.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című 2020/2. számát kerekasztal-beszélgetéssel mutatták be június 24-én. Bevezetésképpen Földes Györgyi (BTK Irodalomtudományi Intézet [BTK ITI]), a Helikon főszerkesztője ismertette a lapszám tartalomjegyzékét, illetve bemutatta a beszélgetés résztvevőit, majd a digitális bölcsészet, elsősorban a digitális irodalomtudomány módszertani kérdéseiről esett szó Maróthy Szilvia (BTK ITI), a szám szerkesztője vezetésével.

Az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 2014. évi, isztambuli konferenciáján szervezett „Bringing Down the Iron Curtain. Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe?” című szekció előadásaiból készült tanulmánykötet 2020 tavaszán jelent meg az oxfordi Archaeopress Kiadó gondozásában. A cseh, román, német, brit és magyar szervezők által életre hívott szekció apropóját a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója adta. A kötet szerkesztésben Kiss Viktória vett részt, és Kulcsár Gabriellával közös tanulmányukkal képviselték a BTK Régészeti Intézetet.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetben 2015. július óta működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és záróbeszámolóját kiváló színvonalúnak minősítették a szakmai bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság.

Kiss Viktória kutatócsoport-vezető összefoglalója az öt év alatt elért eredményekről:

„A múltbeli családra többnyire stabil és egységes alakzatként gondolunk, amely szülőkből és gyermekeikből áll, s amelyet a szülői hatalom tart össze. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a forrásokat, hamar kiderül, hogy a családi életnek ez az egyszerű képlete a valóságban igencsak változatos lehetett. A családtagok közötti kapcsolatrendszer számos árnyalattal rendelkezett, és a stabilnak tűnő egységet gyakran érték olyan megrázkódtatások, amelyek annak széteséséhez vezettek.” Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben címmel jelent meg  Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatójának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben 16. századi, jómódú pozsonyi polgárok meglehetősen bonyolult családi viszonyaiba nyújt betekintést végrendeleteik segítségével.

A The Art of Medieval Hungary című kötetet a római Viella Kiadó jelentette meg 2018-ban Xavier Barral i Altet, Lővei Pál, Vinni Lucherini és Takács Imre szerkesztésében, Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatójának jóvoltából és szervezésében. Az intézmény Bibliotheca Academiae Hungariae – Studia sorozatának 7. kötetéről külföldön és itthon is számos recenzió jelent meg, ezekből válogattunk.

A Filozófiai Intézet kutatójának, Gángó Gábornak Lukács György Tanácsköztársaságban betöltött szerepéről jelent meg német nyelvű publikációja az Ungarn-Jahrbuch 35. számában. A tanulmány alapjául Gángó Gábor a „…minden édenek neve vad poklokat bűvöl”. A Magyarországi Tanácsköztársaság című az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár által 2019. szeptember 11-12. között megrendezett konferencián tartott előadása szolgált.

A 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az idei évben zárta az ötödik évet. A záróbeszámolót, azaz a csoport munkáját az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság kiváló színvonalúnak minősítette.

Cikkünkben Weisz Boglárka kutatócsoport-vezető összefoglalóját olvashatják az öt év alatt elért eredményekről:

Megnyílt Sárközi Ildikó Gyöngyvér, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársának fotókiállítása, amely virtuális sétával 2020. június 19-től 2020. július 31-ig bejárható. A Létből létbe – Halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című kiállítás középpontjában egy kínai nemzeti kisebbség, a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás kiemelkedő jelentősége, ami a vallásos rítusokon túl a sibék mindennapjait is áthatja.

Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított forrásgyűjtemények a Herder Intézet honlapján

A marburgi Herder intézet honlapján tették közzé a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított Ungarn 1944/54–1985 című (német és magyar nyelvű) forrásgyűjteményt. Az oldal itt érhető el. A korábban szintén általa összeállított Umbruch in Ungarn című forrásgyűjtemény pedig itt tekinthető meg.

A BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak új könyve jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához című kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Jász Borbála summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének fiatal kutatója, Jász Borbála 2020. június 18-án védte meg Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete című doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában summa cum laude minősítéssel.