A Szulejmán szultán zarándokvárosának helymeghatározására és feltárására alakult kutatócsoport 2019. december 4-én rendezte meg zárókonferenciáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK). A rendezvényen geográfusok, oszmanisták, történészek és régészek mutatták be a szigetvár-turbéki Alsó-szőlőhegyen 2012–2019 között zajló kutatások eredményeit és azok tudományos, kulturális és turisztikai hasznosításának lehetőségeit.
Az előadásokból kiderült többek között az, hogy az 1566. évi török hadjárat nem is volt tervben; hogy milyen eszközökkel sikerült bevenni Sziget várát; hogy milyen megfontolások vezérelték Zrínyiéket a vár védelme során; hogy mi történt Szulejmán holttestével; hogy a szultán türbéje mikor épült fel és pusztult el; hogy a keresztény visszahódítás hogyan zajlott és milyen tárgyak alapján kaphatunk róla képet.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi, valamint Irodalomtudományi Intézet munkatársai közös könyvbemutatót tartanak 2019. október 31-én Topolyán, amelynek keretében Az Arany család mesegyűjteménye, Az Arany család tárgyai, Önarckép álarcokban és a „Melyik talál?” Arany János életében kézült képmásai című műveket ismertetik. Az esemény meghívója megtekinthető itt, további részletek itt olvashatók.
2019. november 15‒16. került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Tanácstermében a hazai népvándorlás és honfoglalás kori régészeti és történeti kutatások legfontosabb ‒ sőt, valójában egyetlen ‒ konferenciasorozatának soron következő, immár 29. rendezvényére. A „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája ‒ 29th Conference of Young Scholars on the Migration Period című tudományos ülést ezúttal a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszéke rendezte közösen, a 2014. évi esztergomi közös rendezést követően már második alkalommal. A tematikát illetően a konferencián ezúttal a magyar őstörténeti és a honfoglalás kori előadások domináltak. Összesen 31 előadás hangzott el 65 szerző részvételével, amelyek között két nagyobb lélegzetű mesterkurzus is volt. A rendezvényről Türk Attila, régész, tanszékvezető és a konferencia egyik főszervezője írt rövid összefoglalót.
A „Hadak útján” ‒ A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciájának kiemelkedő szakmai újdonsága a frissen előkerült új moldáviai magyar őstörténeti leletek és lelőhelyek lesznek. Ezekről a szakmai előadások mellett bemutatunk egy tudományos ismeretterjesztő filmet is, amelyet Czigóth Sándor független filmes szakember készített. A Magyarországon először itt látható, a kutatást és az egykori etelközi szállásterület nyugati részét bemutató film címe: Őseink és a Dnyeszter vidéke. Magyar őstörténeti kutatások Etelköz nyomában.
A film előzetese:
Mindenkit várunk sok szeretettel a konferencián!
Az esemény meghívója itt olvasható, a konferencia rezümékötete elérhető itt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a kutatóközpontunk (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) tízmillió eurós támogatást nyert, Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes) című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlpaján itt olvashatóak.
a Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2019. november 6-án átadta kutatóközpontunk számára az MTA Kiválósági Tanúsítványát. Az oklevél, amely engedélyezi a BTK számára az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezés, illetve azzal egyidejűleg az MTA logójának használatát, itt érhető el.
2019. október 25-én 10.00-21.00 között ismét látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.
Tárlatvezetések*
16.00 Az identitás terei. A képes és az elnöki tanácsterem reprezentációja. 18.00 A díszteremtől a bizottsági termeken át a felolvasóteremig
* Részvételi szándékát kérjük a email címen jelezze, a vezetések min. 10 fő esetén indulnak.