Hírek

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021 októberében harmadik alkalommal rendezi meg a női írás 19. századi történetét feltáró kutatások eredményeivel foglalkozó biennális konferenciáját, ezúttal Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai is megszólaltak a médiában.

Molnár Antalt a Történettudományok Pápai Bizottságának tagjává nevezte ki Ferenc pápa. Fodor Pál az M5 A Nagyok című műsorának vendége volt. Arpadiana címmel az Árpád-kori Magyarországról indult angol nyelvű könyvsorozat. Megjelent a Glossza, a BTK tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából több munkatársunk is nyilatkozott. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont februári médiamegjelenései közül válogattunk.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének döntése értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával 2021. március 3-án létrejött a BTK Moravcsik Gyula Intézete. Az új intézet létrehozásának célja a klasszika-filológia módszertanára támaszkodó hazai kutatások intézményesítése és koordinációja.

2021. március 15-én Áder János köztársasági elnök állami díjat adományozott a Bölcsészettudományi Kutatóközont két munkatársának.

2021. február 3-án a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Bárány Tibor, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója tartott előadást Mondjam vagy mutassam? Társalgási implikatúra és explicit vizuális tartalom a képi kommunikációban címmel.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021. március 2-án hozott Irányító Testületi döntésének értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával a BTK Régészeti Intézettől leválasztott Archeogenetikai Laboratórium 2021. március 3-tól új, önálló szervezeti formában működik tovább kutatóközpontunkban Archeogenomikai Intézet néven.

Március 15. alkalmából „Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért” – Anyák a szabadságharcban: nyilvános elvárások és magánérzelmek című cikkében Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi intézet tudományos főmunkatársa az anyákkal szemben a nyilvánosságban támasztott elvárások, illetve a magánélet valósága közötti ellentmondást vizsgálja 1848/49-es források alapján a Családtörténetek blogon.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának februári számában a kutatócsoport tagja, Lővei Pál: „Lateres vulgo tegla apellatas” (1446) – téglák a középkorban című írását közölték.

2021. március 9-én a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Farkas Katalin, a Central European University Filozófia Tanszékének oktatója tartott előadást A szaglás tárgyai címmel.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének legutóbbi ülésén Balogh Balázst, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját választották meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának. A kinevezés időtartama öt év: 2021. március 1-től 2026. március 31-ig érvényes. Fodor Pál főigazgató munkáját, akinek mandátuma 2021. február 28-án lejárt, Maróth Miklós, az ELKH elnöke levélben köszönte meg.

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán címmel jelent meg Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosának cikke a Családtörténetek blogon, amelyben azt mutatja be, milyen gondoskodásra számíthattak az elárvult és „kitett” gyermekek a 18. századi Pest-Budán.