Hírek

Forrai Gábor, az ELTE Gazdálkodástudomány Intézet egyetemi tanára tartott előadást Vannak-e doxasztikus kötelességeink? címmel 2020. december 1-jén a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumainak keretében, míg 2020. december 15-én az Intézet félállású tudományos munkatársa, Kodaj Dániel adott elő Véges kondicionális frekventizmus címmel.

Megjelent Gyáni Gábor akadémikus, a BTK Történettudományi Intézetének ny. kutatóprofesszora A nő élete – történelmi perspektívában című kötete a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport Magyar családtörténetek. Tanulmányok sorozata keretében.

Megjelent a Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920 című tanulmánykötet, amely a 2019. október 14–15-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete által rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

Angol nyelvű kötet jelent meg a Szapolyai-család történetéről a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében 2017–2020 között zajló, az MTA Kiválósági Együttműködési Program keretében megvalósuló „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet” című projekt legújabb termékeként. A Forgotten Hungarian Royal Dynasty: The Szapolyais című, tizenhat tanulmányból álló kiadványt Fodor Pál és Varga Szabolcs szerkesztette.

Szentpéteri József kollégánk, aki a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2012. évi megalakulása óta vitte a kutatóközpont tudományos titkári feladatait, 2020 decemberében nyugdíjba vonult. A stafétát Landgraf Ildikó (CSc), néprajzkutató, szövegfolklorista, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór osztályának vezetője, tudományos főmunkatársa vette át, akit Fodor Pál főigazgató úr 2021. január 1-jei hatállyal a kutatóközpont tudományos titkárának nevezett ki.

Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója 2020. november 7. és 28. között négyrészes előadás-sorozatot tartott Párizsban, az École Pratique des Hautes Études egyetemen. Az online előadások témája a 17–19. századi magyar és francia hadtörténeti kapcsolatok történetére irányult.

Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében 

A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

A 2020. évi Anonymus-díjat Gál Judit, a BTK Történettudományi Intézet Délkelet-Európa Története Témacsoport kutatója kapta a magyar-horvát közös történelem kutatásában kifejtett munkájának elismeréseként. A járványhelyzet miatt a kitüntetés átadására szűk körben került sor 2020. december 15-én. A díjazott laudációja Csaplár-Degovics Krisztián tollából olvasható. 

A hét témái: Sárkányölő Szent György ábrázolások és feliratok késő középkori csontnyergeken; a filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában; Kassától Košicéig – Molnár Miklós emlékkönyv; a „Lendület” Hosszú Reformáció Kelet-Európában; 1500–1800 Kutatócsoport kötetei; Mohács; Bethlen Gábor fejedelem újonnan előkerült címerköve; a második világháború befejezésének 75. évfordulója és ennek kapcsán emlékezés a pályatársakra.

A BTK Filozófiai Intézete Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma keretében került sor Varga Péter András Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása. Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből című nyilvános előadására, 2020. december 8-án Szabados Bettina tartott előadást A filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában címmel, míg a szeminárium idei utolsó előadásaként Turgonyi Zoltán mutatta be készülő könyvét és adott elő Természetjog Isten halála után címmel.

A hét témái: a fenntartható városfejlesztés; a városok a Magyar Királyságban az Árpád-kortól a késő középkorig; digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására; a véges kondicionális frekventizmus; a posztmodern gótika és a 250 éve született Ludwig van Beethoven.

Az idei Kutatók Éjszakáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója, Masek Zsófia, a BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa is részt vett. A rendezvénysorozat a tudomány fontosságát és a kutatói életpálya színességét látványos, interaktív, sokszínű programokkal mutatja be. 2020-ban a járvány miatt online, november végén rendezték meg a programokat.