+36 1 224 6700   

Glossza 27.: A koreai hullám. K-pop és a nemzeti önreprezentáció

A Glossza 27. adásának vendégei Csoma Mózes orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak szakértője, az ELTE Koreai Tanszékének alapító tanszékvezetője, volt szöuli nagykövet, valamint Józsa Vivien, a koreai popkultúra szakértője, a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatója.


A Glossza 27. adásának vendégei Csoma Mózes orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak szakértője, az ELTE Koreai Tanszékének alapító tanszékvezetője, volt szöuli nagykövet, valamint Józsa Vivien, a koreai popkultúra szakértője, a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatója.


Glossza 26.: Kutyavilág, kutyapolitika. Ebek és emberek a modern korban

A Glossza legújabb adásában a szerkesztők a Ki kutyája vagyok én? című, 2022-ben bemutatott, első magyar kutyás dokumentumfilmről, valamint a Kiscelli Múzeum VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című kiállításról beszélgettek a film producerével, Balogh Ritával és a kiállítás társkurátorával, Molnár Álmossal.


A Glossza legújabb adásában a szerkesztők a Ki kutyája vagyok én? című, 2022-ben bemutatott, első magyar kutyás dokumentumfilmről, valamint a Kiscelli Múzeum VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című kiállításról beszélgettek a film producerével, Balogh Ritával és a kiállítás társkurátorával, Molnár Álmossal.


Glossza 25.: Tenni vagy nem tenni? A génmanipuláció alkalmazása

Mi történik, ha egész fajokat irtunk ki annak érdekében, hogy megállítsuk egyes betegségek terjedését? Morálisan megengedhető-e a bioszféra alakítása az emberiség érdekében? Mindez milyen közvetlen hatással van az életünkre, és mit okoz a környezetünkben? A Glossza podcast 25. adásának vendégei Laki Beáta és Szebik Imre voltak.


Mi történik, ha egész fajokat irtunk ki annak érdekében, hogy megállítsuk egyes betegségek terjedését? Morálisan megengedhető-e a bioszféra alakítása az emberiség érdekében? Mindez milyen közvetlen hatással van az életünkre, és mit okoz a környezetünkben? A Glossza podcast 25. adásának vendégei Laki Beáta és Szebik Imre voltak.


Glossza 24.: Pécs. Mítosz és valóság határán

Milyen volt Pécs kulturális és szellemi élete az 1960-as évektől, a szocializmus alatt és milyen napjainkban? Erről beszélnek a Glossza 24. epizódjának vendégei Doboviczki Attila és Havasréti Józsefa PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének munkatársai a legújabb adásban.


Milyen volt Pécs kulturális és szellemi élete az 1960-as évektől, a szocializmus alatt és milyen napjainkban? Erről beszélnek a Glossza 24. epizódjának vendégei Doboviczki Attila és Havasréti Józsefa PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének munkatársai a legújabb adásban.


Bollywood bájai és a kínai Rambó – Szivák Júlia és Salát Gergely a Glossza 23. epizódjában

Vajon hányan ismerik itthon Shah Rukh Khan filmsztárt, a legtöbb követővel rendelkező indiai hírességet? Tudják-e, hogy az egyik legnagyobb indiai filmcsillagnak több, mint 30 millió feliratkozója van az Instagramon? Hányan látták a kétrészes kínai háborús akciófilmet, a Wolf Warriort, ahol a kínai különleges erők mesterlövésze szembekerül egy csapat külföldi zsoldossal? India és Kína, két olyan távol-keleti ország, amely a filmgyártásban, és -fogyasztásban egyre inkább lekörözi a hollywoodi filmipart. A Glossza új adásának vendégei: Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa és Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.


Vajon hányan ismerik itthon Shah Rukh Khan filmsztárt, a legtöbb követővel rendelkező indiai hírességet? Tudják-e, hogy az egyik legnagyobb indiai filmcsillagnak több, mint 30 millió feliratkozója van az Instagramon? Hányan látták a kétrészes kínai háborús akciófilmet, a Wolf Warriort, ahol a kínai különleges erők mesterlövésze szembekerül egy csapat külföldi zsoldossal? India és Kína, két olyan távol-keleti ország, amely a filmgyártásban, és -fogyasztásban egyre inkább lekörözi a hollywoodi filmipart. A Glossza új adásának vendégei: Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa és Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.


Női szerepek a fegyveres konfliktusokban – beszélgetés Géra Eleonórával és Svégel Fannival a Glossza 22. adásában  

Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.


Betegápolás, élelemszerzés, prostitúció és szórakozás – ezekben a tevékenységi körökben gyakran esik szó a nőkről, de vajon ténylegesen milyen szerepet vállaltak a háború mindennapjaiban? Mennyire láthatók vagy láthatatlanok a különböző fegyveres konfliktusokban? Milyen választási lehetőségekről, kényszerekről és túlélési stratégiákról beszélhetünk a 20. században és az azt megelőző korszakokban? Hol kezdődik a trauma kibeszélése és hol a hallgatás joga, és mi hogyan beszélhetünk a nők háborús szerepvállalásáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Glossza podcast-sorozat 22. epizódjának vendégei, Géra Eleonóra történész és levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docense, aki kutatásaiban többek között a kora újkortól egészen az 1940-es évekig vizsgálja a nők történetét, valamint Svégel Fanni etnográfus, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, akinek szakterülete a nők elleni erőszak a háborúkban.