Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

Kar­sai György, Kár­pá­ti And­rás és Vá­mos Kor­né­lia, szerk. Az an­tik drá­ma út­jai: Ta­nul­má­nyok a görög-római szín­ját­szás­ról és ha­tá­sá­ról. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Nyolc ta­nul­mány, ame­lyek mind­egyi­ke az eu­ró­pai szín­ház­tör­té­net ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tő gö­rög és ró­mai drá­ma­iro­dal­mat vá­lasz­tot­ta elem­zé­se tár­gyá­ul. Kü­lön­bö­ző meg­kö­ze­lí­té­sek­ben – tu­do­mány­tör­té­net, szö­veg­ha­gyo­má­nyo­zás, mí­tosz­ke­ze­lés, dra­ma­tur­gia, szín­pad­ra ál­lí­tás stb. – fog­lal­koz­nak a ki­vá­lasz­tott drá­ma­szö­veg­gel vagy szer­ző­vel vagy szín­há­zi mű­faj­jal. Idő­ben nagy­já­ból ezer évet ölel fel az át­te­kin­tett szín­ház­tör­té­ne­ti kor: Aisz­khü­losz­tól Se­ne­cán át az i. sz. 4. szá­zad­ban ke­let­ke­zett Dictys-szövegig. Olyan vál­lal­ko­zás ez, mint­ha, mond­juk, a hon­fog­la­lás­tól a 2000-es éve­kig sze­ret­nénk át­te­kin­te­ni a Kárpát-medence kul­tú­rá­já­nak egyet­len as­pek­tu­sát. Ezer­fe­lé ága­zó tör­té­ne­tet is­me­rünk meg, pon­to­sab­ban a tör­té­net­szö­ve­dék he­lyett leg­fel­jebb né­hány fol­tot be­lő­le.