+36 1 224 6700   

MŐT Kiadványok sorozat

Anders Alexandra – Balogh Csilla – Türk Attila (szerk.): Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára.

Részlet a Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára írt köszöntőből: „Egy olyan kötetet tart most a kezében, amelyben régészeti témájú, tudományos igénnyel megírt tanulmányok sorakoznak, de nem pusztán csak a régészettudományunk kedvére, hanem emellett valami más is összefogja a könyv fedőlapjai közé szorított írásokat. Összefogja ezeket nemcsak a tudomány iránti elkötelezettség, hanem a szerzőkben együtt élő készülődés, izgatott várakozás, s az a közös titok, amelynek célja a meglepetés, az együttes öröm, hogy felköszöntsünk, ünnepeljünk e kötettel Valakit, akinek barátságára, szakmai teljesítményére mindannyian büszkék lehetünk.”

Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – M. Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés.

„… ​mintegy negyven éve alakult meg Szegeden a Magyar Őstörténeti Munkaközösség. Az akkori több mint harminc résztvevő közül ezen a konferencián ketten szerepelünk csak, Vásáry István és jómagam. Ez azt mutatja, hogy van hagyomány és van megújulás. Öröm volt és megnyugtató érzés, hogy az elmúlt időszak alatt kialakult egy magas színvonalat képviselő új tudósgárda, amely előadásaival továbbvitte azt az ügyet, amelyet a szegedi munka kezdetén még közöttünk élt, de azóta már köreinkből eltávozott kiváló tudósok, Györffy György, László Gyula, Bóna István, Kristó Gyula, Engel Pál, Szűcs Jenő, Szádeczky-Kardoss Samu, Hajdú Péter, Benkő Loránd, Ligeti Lajos és sokan-sokan mások hagytak ránk… A tudományok széles skálája vonult fel, a régészettől a biológián, a nyelvészeten, a néprajzon, a történettudományon, a művelődéstörténeten és tudománytörténeten át a régészeti rekonstrukcióig. Megszólaltak a társadalomtudományoknak a mai nemzeti és csoporttudattal foglalkozó kutatói. Szót kaptak, ha csak egy-egy előadó által idézetten is a történeti természettudományok, elsősorban a kormeghatározásban és az éghajlat- és környezettörténetben illetékes szakmák. Ez egy valódi tudományok közötti együttműködés konferenciája volt.”
Róna-Tas András akadémikus

„Mi a célja most ennek az őstörténeti seregszemlének, melyen a magyar tudományosság színe-java megjelenik, minden tudományág képviseletében? Így a régészet, embertan, genetika, az írott forrásokon alapuló történelem, a nyelvtörténet, a néprajz, a művelődés- és tudománytörténet egyaránt jelen lesz. A kérdésre a válasz röviden: a számadás; annak felvázolása, hogy meddig jutottunk, hol tartunk, és milyen feladataink vannak a jövőre nézve. Egy ilyen számvetést minden nemzedéknek el kell végeznie (tehát 20–30 évenként), hogy minden nemzedék megfrissült ismeretekkel és szemlélettel vehesse újból birtokba az emberi tudás épületének rá eső részét. Nos, ismét eltelt bizonyos idő, és sokan szükségét láttuk egy új számadás elkészítésének. Reményeink szerint az előadások felvázolják egy-egy téma kutatásának jelenlegi állását, világosan utalva az eddig elért biztos eredményekre, és a kutatás irányait is kijelölik.”
Vásáry István akadémikus

Türk Attila (főszerk.) – Balogh Csilla és Major Balázs (szerk.): A népvándorlás kor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. I–II.

2014. november 4–6. között került megrendezésre Esztergomban a Hadak útján, a népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának összefogásával valósult meg. A tudományos ülésszak a hazai népvándorlás és honfoglalás kori kutatás egyik kiemelkedő eseménye volt, melyen minden korábbinál nagyobb létszámban vettek részt külföldi szakemberek is. 2015-ben elkészült a konferencia előadásaiból készült tanulmányok első kötete, mely a közép avar korig foglalta magába a tanulmányokat.

2017-ben jelent meg a kiadvány második kötete, mely 7 avar, 10 magyar őstörténeti és 18 honfoglalás és Árpád-kori dolgozatot tartalmaz, összesen 87 szerző tollából. A kiadvány dolgozatai között a második kötetben is alapközléseket találunk alapvetően, illetve itt talán még erősebb az archeometriai és bioarcheológiai fejezet. A több mint 400 színes oldalt tartalmazó konferenciakötet az Archaeolingua gondos szerkesztésében és kiadásában jelent meg, mely egyúttal a kiváló magyar régészt, Mesterházy Károlyt köszönti 75. születésnapja alkalmából.

Türk Attila – Lőrinczy Gábor – Marcsik Antónia: Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez ‒ Archäologische Daten und naturwissenschaftliche Ergebnisse zur Geschichte des 10. Jahrhunderts des westlic

A kötet a Kárpát-medencei magyar honfoglalás régészeti és történeti kérdéseit vizsgálja egy mikrorégió, a Maros-torkolat nyugati oldalának hat lelőhelye kapcsán. A kiválasztott temetők mindegyike teljesen feltárt, és valamennyi sír anyagát részletes természettudományos és bioarcheológiai vizsgálatoknak vetették alá. A kötet második felét alkotó tíz kiegészítő tanulmány ugyanakkor ezek kapcsán a térség más lelőhelyeinek értékelését is bemutatja.
A Maros-torkolat birtoklása az átkelőhelyek, kereskedelmi és/vagy hadi utak csomópontjában stratégiai fontosságú lehetett. Ezt látszik alátámasztani az a nagyszámú fegyvermellékletes sír a korszak emlékanyagában, mely a Felső-Tisza-vidéken megfigyeltekhez hasonlítható. A magyar honfoglalást megelőző avar fennhatósággal szemben a hatalomváltás ‒ ma úgy tűnik ‒ a Maros-torkolat nyugati oldalán folyamatosan ment végbe a 9. század utolsó harmadában. Az avar kori népességet mind hagyományos antropológiai, mind pedig archeogenetikai módszerekkel sikerült nyomokban kimutatni a 10‒11. századi temetőkben.
A modern természettudományos kormeghatározás eredményei első alkalommal erősítették meg az írott források arra vonatkozó adatait, hogy a magyarok elődei már 895 előtt feltűntek a Kárpát-medencében, illetve már temetkeztek is itt. Ez a megfigyelés vélhetően a honfoglalás tudatos és tervszerűen végrehajtott történelmi esemény voltát támasztja alá.
A modern honfoglalás kori régészet legújabb trendjeit és eredményeit összefoglaló munka példa arra, hogy a régészeti leletek új módszerekkel és új szempontok alapján, időről időre történő újraértékelése nagy haszonnal bír a magyarság eredetének megismerésében.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail