ReKonf: Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek

Fó­rizs Ger­gely és Vad­er­na Gá­bor, szerk. Az is­me­ret­len klasszi­kus: Berzsenyi-tanulmányok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

 Ber­zse­nyi Dá­ni­el élet­mű­vét a ma­gyar irodalomtörténet-írás el­lent­mon­dá­sos je­len­ség­ként köny­vel­te el, mely­nek egyes ele­mei rend­re ide­gen­sze­rű­nek és két­sé­ges ér­té­kű­nek szá­mí­tot­tak. A je­len kö­tet­be gyűj­tött ta­nul­má­nyok Ber­zse­nyi mun­kás­sá­gá­nak kü­lön­bö­ző, 19. szá­za­di költészet‑, kritika- és esz­me­tör­té­ne­ti kon­tex­tu­sa­it tár­ják fel és ér­tel­me­zik. Olyan össze­füg­gé­se­ket mu­tat­nak fel, ame­lyek nyo­mán le­he­tő­vé vá­lik az egy­szer­re ka­no­ni­kus­nak és is­me­ret­len­nek tűnő klasszi­kus új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­se. Az itt meg­fo­gal­ma­zott kér­dé­se­ket im­már nem az iro­dal­mi ká­non utó­la­gos szem­pont­jai dik­tál­ják, ha­nem az egy­ko­rú szel­le­mi kö­zeg­re össz­pon­to­sí­tó vizs­gá­la­tok­ból adód­nak.

Aj­kay Alin­ka és Császtvay Tün­de, szerk. (B)Irodalom: Gyu­lai Pál az iro­da­lom élén. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Gyu­lai Pál több év­ti­ze­des mun­kás­sá­gá­nak ér­tel­me­zé­se, ér­té­ke­lé­se na­gyon kü­lön­bö­ző, és sze­mé­lyé­nek, tény­ke­dé­sé­nek, be­fo­lyá­sá­nak, ered­mé­nye­i­nek meg­íté­lé­se rop­pant el­té­rő. Óri­á­si –  nem­egy­szer he­ves in­du­la­to­kat is kel­tő – vi­tá­kat ka­var, hogy je­len­tő­sé­gét szép­írói te­vé­keny­sé­ge, a kor­társ kri­ti­ka tu­do­mánnyá eme­lé­se, iro­da­lom­szer­ve­zői te­vé­keny­sé­ge vagy ta­ná­ri, eset­leg  szer­kesz­tői mun­kás­sá­ga né­ző­pont­já­ból ele­mez­zük, és azo­kat mi­lyen el­sőd­le­ges­sé­gi sor­ba ál­lít­va, ho­gyan ér­té­kel­jük. Sok­ré­tű, szer­te­ága­zó te­het­sé­ge ré­vén a ma­gyar iro­dal­mi élet szá­mos te­rü­le­tén hosszú év­ti­ze­dek­re meg­ha­tá­ro­zó egyé­ni­ség­gé vált, aki arra tö­re­ke­dett, hogy szin­te egy sze­mély­ben dönt­se el a ko­ra­be­li iro­dal­mi ká­nont, és ítél­kez­zék az iro­da­lom rend­sze­ré­ben je­lent­ke­ző sze­rep­lők sor­sá­ról. Be­fo­lyá­sa és ha­tá­sa alól – pro vagy kont­ra – csak a ki­vé­te­les ké­pes­sé­gű és nép­sze­rű­sé­gű szer­zők von­hat­ták ki ma­gu­kat. Iro­da­lom­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­ge azon­ban bi­zo­nyo­san Ka­zin­czyé­hoz mér­he­tő, csak a nagy előd­nek még nem állt a ren­del­ke­zé­sé­re olyan ki­épült in­téz­mé­nyi há­ló­zat, amely in­téz­mé­nye­sí­tett ha­tal­mat is biz­to­sí­tott vol­na szá­má­ra.

Ezt a sok­szí­nű Gyulai-képet igye­kez­tünk to­vább ele­mez­ni és szí­ne­sí­te­ni majd két­száz év­vel Gyu­lai Pál szü­le­té­se után, a 2017. ja­nu­ár 26–27-én a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­te­men tar­tott tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­án. A kon­fe­ren­ci­án ti­zen­négy elő­adás hang­zott el, eb­ből vé­gül tíz je­le­nik meg eb­ben a kö­tet­ben.

Ág­nes Dó­bék, Gá­bor Mé­szá­ros and Gá­bor Vad­er­na, eds. Me­dia and Li­te­ra­tu­re in Mul­ti­l­in­gu­al Hun­gary 1770–1820. Re­ci­ti Kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 3. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

The pe­ri­od co­ve­red in this vo­lu­me was par­ti­cu­larly im­por­tant in Hun­ga­ri­an cul­t­u­ral his­to­ry re­gard­ing the in­ter­ac­tions of print me­dia with ot­her so­ci­al and cul­t­u­ral for­ma­tions. The ex­pan­si­on of the mar­ket of me­dia pro­ducts was ac­com­pa­ni­ed by the ac­ce­le­ra­ti­on of so­ci­al com­mu­ni­ca­ti­on and the broa­de­ning of its par­ti­ci­pant base. Weekly news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed only a few times a year fol­lo­wed in­ter­na­ti­o­nal pat­terns. As new read­ing ha­bits and editorial-authorial ro­les emer­ged, an inc­re­a­sing num­ber of people took ad­van­tage of the new op­por­tuni­ti­es to pub­lish. Some news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed po­li­ti­cal and eco­no­mic news, whi­le in ot­her out­lets more space was de­vo­ted to pub­li­ca­tions fo­cus­ing on sci­en­ti­fic, me­di­cal, and ag­ri­cul­t­u­ral to­pics. As sci­en­ti­fic and edu­ca­ti­o­nal texts had to make up for the de­fi­ci­en­ci­es of pub­lic edu­ca­ti­on, many pe­ri­o­di­cals pub­lis­hed his­to­ri­cal port­ra­its and descript­ions of his­to­ri­cal events, but ast­ro­log­i­cal, geo­gra­phi­cal, bo­ta­ni­cal, and zoo­log­i­cal an­no­un­ce­ments, too. Thus, the ma­jo­rity of the news­pa­pers and pe­ri­o­di­cals both ser­ved as a means of com­mu­ni­ca­ti­on among scho­lars and as a fre­qu­ent fo­rum for en­ligh­te­ned na­ti­o­nal en­de­a­vo­urs. Es­says in this coll­ec­ti­on re­ve­al the cul­t­u­ral dy­na­mism of mul­ti­l­in­gu­al me­dia in the Hun­ga­ri­an King­dom, as well as the cent­ra­lity of the press to our un­der­stand­ing of the pe­ri­od from 1770 to 1820.

Tö­rök Zsu­zsa, szerk. Nő­szer­zők a 19. szá­zad­ban: le­he­tő­sé­gek és kor­lá­tok. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 4. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az első pro­fesszi­o­ná­lis író­nők, akik meg­élhetési for­rás­ként te­kin­tet­tek az írás­ra, a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben je­len­nek meg, és kü­lö­nül­nek el a nem egziszten­ciális szük­ség­let­ből al­ko­tó női szer­zők­től. A kö­tet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, ame­lyek­ben hi­va­tá­sos író­nők és vál­to­za­tos cé­lok­kal és motivá­ciókkal tény­ke­dő más írás­hasz­ná­lók vet­tek részt. A ta­nul­má­nyok a női szerző­ségnek a 19. szá­za­di irodalom‑, sajtó- és tár­sa­da­lom­tör­té­net­tel való szo­ros össze­függéseit vizs­gál­ják, és ko­ra­be­li funk­cióinak, il­let­ve vál­to­za­ta­i­nak össze­tett kon­tex­tu­a­li­zá­ló fel­tá­rá­sá­ra tö­re­ked­nek.

Haj­du Pé­ter, Kál­mán C. György, Me­kis D. Já­nos és Z. Var­ga Zol­tán, szerk. Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

2017 áp­ri­li­sá­ban, a Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság Össze­ha­son­lí­tó Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Ta­go­za­ta éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak le­het­sé­ges té­má­ján ta­na­kod­va, e kö­tet szer­kesz­tő­i­nek vá­lasz­tá­sa egy­han­gú­lag és szin­te vita nél­kül esett a le­írás­ra. A kon­fe­ren­cia­so­ro­za­tot szer­ve­ző, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet­ben mű­kö­dő OTKA ku­ta­tó­cso­port tag­ja­i­ként mind­annyi­an erős szál­lal kö­tőd­tünk a ma­gyar kom­pa­ra­tis­ták ta­lál­ko­zó­já­nak ab­ban az év­ben ott­hont adó Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Mo­dern Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tan­szé­ké­hez, il­let­ve Iro­da­lom­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­lá­já­hoz, ezért a két mű­hely­ben év­ti­ze­dek­re vissza­me­nő­en fo­lyó el­be­szé­lés­el­mé­le­ti ku­ta­tá­sok ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ad­ták a fel­ve­tést, hogy az össze­ha­son­lí­tó iro­da­lom­tu­do­má­nyi ta­nács­ko­zás egy­út­tal nar­ra­to­ló­gi­ai re­le­van­ci­á­val bíró tár­gyat jár­jon kö­rül.

Dó­bék Ág­nes, szerk. Köny­vek ma­gán­tu­laj­don­ban (1770–1820). Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 6. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A 18. szá­zad vége és a 19. szá­zad első év­ti­ze­dei je­len­tős vál­to­zá­so­kat hoz­tak a könyv­tör­té­net­ben, az ol­va­sás és a könyv­ki­adás te­rü­le­tén. A ko­ra­be­li Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re hang­sú­lyo­sab­bá vál­tak a könyv­ol­va­sás pro­pa­gá­lá­sá­nak, a könyv­gyűj­tés­nek, il­let­ve a könyv­tár­ál­lí­tás­nak kul­tu­rá­lis ta­pasz­ta­la­tai.

Az egy­re szé­le­sebb ol­va­sói ré­teg és a köny­vek nö­vek­vő szá­ma el­le­né­re a 18. szá­zad kö­ze­pé­től a ma­gyar­or­szá­gi könyv­tár­tör­té­net for­rá­sai ja­va­részt fel­tá­rat­la­nok. A kö­tet ta­nul­má­nyai a ma­gán­tu­laj­don­ban lévő köny­vek­re össz­pon­to­sí­ta­nak; ed­dig tel­je­sen is­me­ret­len, vagy rész­ben fel­dol­go­zott for­rá­sok alap­ján, új szem­pon­tok sze­rint mu­tat­ják be a vizs­gált kor­szak (1770–1820) köny­ves kul­tú­rá­ját, ki­te­kint­ve a meg­elő­ző és a kö­vet­ke­ző év­ti­ze­dek­re.

Móré Tün­de és Tasi Réka, szerk. In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás és iro­da­lom a kora új­kor­ban. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Az In­ter­kon­fesszi­o­na­li­tás a kora új­kor­ban című kö­tet ti­zen­egy írá­sa 16‒18. szá­za­di kul­tu­rá­lis je­len­sé­ge­ket vizs­gál, kü­lön­bö­ző szö­ve­gek, mű­fa­jok, il­let­ve ese­mé­nyek vál­to­za­tos szem­pon­tú elem­zé­se ré­vén. Az in­ter­kon­fesszi­o­na­li­tást a ta­nul­má­nyok fe­le­ke­ze­tek kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis transz­fer ként ér­tik, és en­nek le­he­tő­sé­ge­it, vál­to­za­ta­it tár­ják fel, el­ső­sor­ban arra ref­lek­tál­va, ho­gyan vi­szo­nyul­tak a kora új­kor­ban a szö­ve­gek­hez és ha­gyo­má­nyok­hoz.

Papp Ing­rid, szerk. Iro­da­lom­tör­té­net, tu­do­mány­tör­té­net, esz­me­tör­té­net: Ta­nul­má­nyok Tar­nai An­dor ha­lá­lá­nak 25. év­for­du­ló­já­ra. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

A kö­tet Tar­nai An­dor (1925–1994) aka­dé­mi­kus, az Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet egy­ko­ri fő­osz­tály­ve­ze­tő­je és az Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem tanszék­vezető pro­fesszo­ra ha­lá­lá­nak 25. évfor­dulója al­kal­má­ból ren­de­zett kon­fe­ren­cia elő­adá­sa­i­nak to­vább­fej­lesz­tett és tema­tikusan el­ren­de­zett ta­nul­má­nya­it tar­talmazza. Tar­nai An­dor a for­rá­sok szé­leskörű és el­mé­lyült is­me­re­tén ala­pu­ló mun­kás­sá­ga fel­öle­li a mul­ti­et­ni­kus Ma­gyar­or­szá­gon lét­re­jött több­nyel­vű írás­beliség, kü­lö­nö­sen az iro­dal­mi al­ko­tá­sok mö­gött fel­tár­ha­tó el­vek, ha­gyo­má­nyok, ha­tá­sok, ko­ra­be­li ki­hí­vá­sok, fel­ada­tok és cé­lok vi­szony­rend­sze­rét a kö­zép­kor­tól a 19. szá­zad vé­gé­ig, tu­do­mány­tör­té­ne­ti tár­gya­i­ban pe­dig azon is túl. A tanulmá­nyok szo­ro­san kap­cso­lód­nak Tar­nai An­dor mun­kás­sá­gá­hoz és ku­ta­tá­si te­rü­le­te­i­hez, ta­nú­sít­ják az élet­mű ak­tív haszná­latát és kí­sér­le­tet tesz­nek a Tar­nai ál­tal fel­tárt ada­tok új­ra­ér­té­ke­lé­sé­re, új adatok­kal való ki­egé­szí­té­sé­re, megállapításai­nak és kö­vet­kez­te­té­se­i­nek vizs­gá­la­tá­ra, szem­lé­le­ti és mód­szer­ta­ni fel­ve­té­se­i­nek ér­vé­nye­sí­té­sé­re vagy fe­lül­vizs­gá­la­tá­ra.