Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez, I.

Bá­tho­ry Or­so­lya, Kár­mán Gá­bor és Zász­ka­licz­ky Már­ton, szerk. For­rá­sok a 17. szá­za­di ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­hez. 1. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Az 1619 és 1621 kö­zöt­ti idő­szak tel­je­sen új je­len­sé­ge­ket ho­zott a po­li­ti­ká­ról foly­ta­tott, vagy ki­fe­je­zet­ten po­li­ti­zá­ló köz­éle­ti dis­kur­zu­sok ma­gyar­or­szá­gi tör­té­ne­té­ben. A Bocskai-féle fel­ke­lés po­li­ti­kai lé­pé­se­i­nek le­gi­ti­má­ci­ó­ja nagy­részt kéz­ira­tos for­má­ban ter­jedt, terv­sze­rű nyom­ta­tás­ban való ter­jesz­té­sük­ről nem tu­dunk, a ki­ált­vány jel­le­gű szö­ve­gek csak vé­let­len­sze­rű­en lát­hat­tak nap­vi­lá­got, ha a kor­szak hír­köz­pont­ja­i­ban egyes ma­gán­vál­lal­ko­zók hoz­zá­ju­tot­tak egyik vagy má­sik irat­hoz, és a pi­a­ci ke­res­let szem­pont­ja­it fi­gye­lem­be véve, sa­ját kez­de­mé­nye­zé­sük­ből saj­tó alá ren­dez­ték őket. Az egyet­len bi­zo­nyít­ha­tó­an Bocs­kai ud­va­rá­hoz, vagy a tá­bo­rá­hoz tar­to­zó ér­tel­mi­sé­gi cso­por­tok­hoz köt­he­tő, po­li­ti­kai jel­le­gű nyom­tat­vány, az Al­vin­czi Pé­ter ál­tal szer­kesz­tett Apo­lo­gia, an­nak a vád­nak a cá­fo­la­tá­ra kor­lá­to­zó­dik, hogy a fe­je­de­lem ari­á­nus len­ne. Ez­zel szem­ben a Beth­len Gá­bor ál­tal ve­ze­tett ma­gyar­or­szá­gi moz­ga­lom már meg­in­du­lá­sa­kor, 1619 kora őszén meg­je­len­tet­te a mo­ti­vá­ci­ó­i­nak tisz­tá­zá­sá­ra írott pa­nasz­ira­tot, ame­lyet nem sok­kal ké­sőbb kö­ve­tett egy, a ma­gyar ren­dek ne­vé­ben írott, II. Fer­di­nánd ural­ma le­gi­ti­mi­tá­sát meg­kér­dő­je­le­ző, rész­le­tes ér­ve­lést nyúj­tó szö­veg. Az újon­nan moz­gó­sí­tott mé­di­u­mot, a nyom­ta­tott saj­tó­ét a ki­rály mel­lett ki­ál­ló ol­dal is fel­hasz­nál­ta, így a kö­vet­ke­ző évek­ben a kor­tár­sak ta­núi le­het­tek a ma­gyar tör­té­ne­lem első nyom­ta­tás­ban fo­lyó po­li­ti­kai dis­pu­tá­já­nak.

A ma­gyar tör­té­ne­ti és iro­da­lom­tör­té­ne­ti his­to­riog­rá­fia szá­má­ra a vi­ták lé­te­zé­se rég­óta is­mert tény volt, ám a mo­dern ki­adás­ban ma­gya­rul is hoz­zá­fér­he­tő né­hány szö­ve­gen kí­vül ezek a trak­tá­tu­sok vi­szony­lag ke­vés fi­gyel­met vál­tot­tak ki. Ezért tar­tot­tuk szük­sé­ges­nek, hogy a 2015 és 2019 kö­zött mű­kö­dő „Nem­zet, haza, val­lás és sza­bad­ság – régi és új be­széd­mó­dok a Bocskai-felkelés szö­veg­ha­gyo­má­nyá­ban és a 17. szá­zad ma­gyar po­li­ti­kai gon­dol­ko­dá­sá­ban” (NKFIH 113251) ku­ta­tó­cso­port mun­ká­la­ta­i­nak ke­re­té­ben vá­lo­ga­tást ad­junk köz­re ezek­ből az ér­ve­lő szö­ve­gek­ből, a má­so­dik kö­tet­re hagy­va a ki­fe­je­zet­ten po­li­ti­kai sze­rep­lők ne­vé­ben ké­szült le­gi­ti­má­ci­ós írá­so­kat. Ki­adá­sunk re­mél­he­tő­leg újabb len­dü­le­tet ad­hat majd a po­li­ti­kai esz­me­tör­té­net ma­gyar­or­szá­gi mű­ve­lé­sé­nek, töb­bek kö­zött meg­is­mer­tet­ve a szé­le­sebb szak­mai kö­zön­sé­get egy ed­dig ma­gyar nyel­ven hoz­zá­fér­he­tet­len szer­ző, Ba­lás­fi Ta­más né­hány mun­ká­já­val.