(Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181.) Balázs-Hajdu Pé­ter: Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek: A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga

Balázs-Hajdu Pé­ter. Zsen­gék, tö­re­dé­kek, ké­tes hi­te­lű­ek:  A Madách–Rimay-kódexek Sze­rel­mes éne­kek című fü­ze­té­nek vers­anya­ga. Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek 181. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

A 17. szá­zad első har­ma­dá­nak egyik leg­je­len­tő­sebb ma­gyar iro­dal­mi for­rá­sá­ban, az ún. Madách–Rimay-kódexek­ben fenn­ma­radt sze­rel­mi tár­gyú vers­gyűj­te­mény iro­da­lom­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge a ká­non­ban el­fog­lalt spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből fa­kad. Ezek az éne­kek esz­té­ti­kai szem­pont­ból úgy­szól­ván mar­gi­ná­li­sak, ugyan­ak­kor a ko­ra­be­li ma­gyar köl­té­szet csúcs­tel­je­sít­mé­nye­ként ér­té­kelt Balassi‑, il­let­ve Rimay-életmű köz­vet­len is­me­re­té­ről ad­nak szá­mot. A ko­ráb­bi szak­iro­dal­mak erő­fe­szí­té­sei fő­leg az att­ri­bú­ci­ó­ra irá­nyul­tak, vagy­is an­nak el­dön­té­sé­re, hogy a szö­veg­cso­port meg­al­ko­tá­sa Ma­dách Gás­pár vagy Ri­may Já­nos sze­mé­lyé­nek tulajdonítható‑e in­kább, ám ez a mo­dern szer­ző­fo­ga­lom­ra ha­gyat­ko­zó kér­dés­fel­te­vés ki­zá­ró­lag ne­ga­tív ered­mé­nye­ket ho­zott.

E mo­nog­rá­fia vizs­gá­ló­dá­sai el­ső­sor­ban nem a szer­ző­ség meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra irá­nyul­nak, ha­nem arra, hogy mi­fé­le köl­té­szet­tör­té­ne­ti előz­mé­nyek is­me­re­té­ben és mi­lyen retorikai-poétikai stra­té­gi­ák alap­ján jöt­tek lét­re a tár­gyalt ver­sek. Vá­lasz gya­nánt a könyv az ud­va­ri­as­ság hang­ján meg­szó­la­ló sze­rel­mi köl­té­sze­tünk ha­tás­tör­té­ne­té­nek egy igen fon­tos, ko­rai fe­je­ze­tét írja meg mély­re­ha­tó rész­le­tes­ség­gel.