Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

F. Mol­nár Mó­ni­ka, Olasz hadi írók és ge­ne­rá­li­sok Bécs és Isz­tam­bul kö­zött: L. F. Mar­sig­li és kor­tár­sai, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016.

A bé­csi ud­var szol­gá­la­tá­ban te­vé­keny­ke­dő olasz had­ve­zé­rek, mind gya­kor­la­ti te­vé­keny­sé­gük, mind pe­dig el­mé­le­ti írá­sa­ik ál­tal igen je­len­tős mér­ték­ben hoz­zá­já­rul­tak ah­hoz, hogy I. Li­pót (1640–1705) csá­szár és ma­gyar ki­rály bi­ro­dal­ma, amely ural­ko­dá­sá­nak kez­de­tén az eu­ró­pai po­li­ti­kai sakk­táb­lán csu­pán kö­ze­pes ha­ta­lom­nak szá­mí­tott, vé­gé­re iga­zi nagy­ha­ta­lom­má nőt­te ki ma­gát. En­nek a 17. szá­zad végi, ma­gyar szem­pont­ból is oly fon­tos fo­lya­mat­nak ép­pen ezek a nagy ha­tá­sú, itá­li­ai szár­ma­zá­sú had­ve­zé­rek, hadi írók vol­tak az elő­moz­dí­tói. Kö­zü­lük a könyv­ben rész­le­te­sen meg­is­mer­het­jük a mo­de­nai Ra­i­mon­do Mon­te­cuc­co­li, ta­nít­vá­nya, a ná­po­lyi An­to­nio Ca­raf­fa és kö­ve­tő­jük, a bo­lo­gnai Lu­i­gi Fer­di­nan­do Mar­sig­li tö­rö­k­el­le­nes te­vé­keny­sé­gét és írá­sa­it. Ők kép­vi­sel­ték ugyan­is a csá­szár­vá­ros­ban a tö­rök ki­űzé­sé­nek szük­sé­ges­sé­gét, pro­pa­gál­ták írás­ban és szó­ban a tö­rök ha­tal­má­nak vég­le­ges meg­tö­ré­sé­re irá­nyu­ló nagy há­bo­rú gon­do­la­tát és nem utol­só­sor­ban a tö­rök el­len ví­vott har­ca­ik so­rán te­vő­le­ge­sen is hoz­zá­já­rul­tak an­nak meg­va­ló­su­lá­sá­hoz.