Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában

Vá­lasz­tá­sok és kény­sze­rek: Zsi­dó ön­kép és kö­zös­ség­tu­dat Közép-Európában (Irodalom- és kul­túr­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok), szerk. Ba­logh Mag­dol­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Kö­te­tünk an­nak a 2011 no­vem­be­ré­ben ren­de­zett nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­nak az anya­gá­ból nyújt vá­lo­ga­tást, ame­lyet a Vannak‑e közép-európai zsi­dó iro­dal­mak? mun­ka­cím alap­ján hir­det­tünk meg, s amely­re az MTA BtK Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te és a Szlo­vák Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Vi­lág­iro­dal­mi In­té­ze­te (Ús­tav svet­ovej li­te­ra­túry SAV) együtt­mű­kö­dé­sé­nek ke­re­té­ben ke­rült sor. A kon­fe­ren­cia fel­hí­vá­sa a nem hé­ber és nem jid­dis nyel­vű iro­dal­mak­ra kér­de­zett rá, vagy­is arra ke­res­tük a vá­laszt, hogy tér­sé­günk egyes nem­ze­ti iro­dal­ma­in be­lül kirajzolható‑e egy olyan, az adott nem­zet nyel­vén szü­le­tett, de vi­lá­go­san el­kü­lö­nít­he­tő iro­dal­mi kor­pusz, ame­lyet az egy­más­sal is fe­le­se­lő mai dis­kur­zu­sok a „zsi­dó” kép­lé­keny és több­fé­le­kép­pen ér­tett fo­gal­ma alap­ján je­löl­nek meg. Egy le­het­sé­ges ti­po­ló­gia váz­la­tán gon­dol­kod­tunk, mi­köz­ben azt is vár­tuk a szlo­vák, len­gyel, cseh és ma­gyar rész­ve­vők­től, hogy szá­mot ad­ja­nak a ré­gi­ón­kon be­lü­li nem­ze­tek „zsi­dó” kom­po­nen­sé­nek kul­tu­rá­lis spe­ci­fi­ku­má­ról, aho­gyan az a 19–20. szá­zad közép-európai tör­té­nel­mé­ből és kul­túr­tör­té­ne­té­ből ki­ol­vas­ha­tó.